Óvatos nyugdíjlépések
Sok meglepetést nem tartalmaz a parlamentnek benyújtott javaslat a nyugdíjrendszer módosításairól a beharangozottakhoz képest: jellemzően pontosításokról van szó. A tervezetben már egyértelműen szerepel: kiket és milyen mértékben érint a nyugdíjkorhatár emelése. A korcentrum 2016-tól születési évjáratonként (és nem naptári évenként) emelkedik évi négy hónappal. Így a 1954-ben születettek mindegyikére a 62 év plussz négy hónap nyugdíjkorhatár lesz érvényes, függetlenül attól, hogy valaki az év melyik hónapjában született. Elsőként az 1962-es korosztály megy 65 évesen nyugdíjba. A számítások alapján a korhatáremelés következtében a megtakarítás 2030-ben éri el a nemzeti össztermék egy százalékát (mai értéken 200 milliárd forintot).
Rossz hír az 1950. december 31. után született férfiaknak, hogy ha előre hozott nyugdíjba mennek (60-61 éves korukban) ők már valószínűleg megfizetik ennek az "árát". Míg a jelenlegi szabályozás szerint a szigorítás - amely szerint minden korhatár alatti hónap 0,3 százalékkal, illetve egy év után 0,4 százalékkal csökkenti az ellátást - csak 2013-tól lépett volna érvénybe, a módosítás értelmében már 2011-től ez lesz a szisztéma.
A jogszabályalkotók várakozásai szerint a változás miatt 15-20 ezren dolgoznak tovább, ami évente 20 milliárd forint megtakarítást hozhat. A nőknél megmarad a most élő szabály: 2013-ig a 40 év szolgálati idő ellensúlyozza a korábbi nyugdíjba menetelt. Tehát azoknak az ellátása, akik 40 év szolgálati időt tudnak maguk mögött, emiatt nem csökken. Az 1954 előtt születettek még 59 éves koruktól élhetnek a lehetőséggel.
A nyugdíjazás előfeltétele minden esetben a biztosítási jogviszony, gyakorlatilag a munkaviszony megszüntetése. Nyugdíjasként azután (a jelenleg is érvényes feltételekkel) nyomban lehet munkát vállalni. Ez a megkötés a jogalkotók szerint többeket meggondolásra késztethet, amikor eldöntik, hogy nyugdíjba mennek.
A 13. havi nyugdíj megszüntetésének indoka az a beismerés, hogy ez az ígéret a jövőben nyugdíjba vonulók, és a most előre hozott nyugdíjban lévők számára nem tartható fenn. Azok ellátásába épül be ez a juttatás, akik idén is jogosultak rá, és mértéke is marad: éves maximuma 80 ezer forint, hónapra lebontva 6670 forint. Ettől az intézkedéstől jövőre tízmilliárd forint megtakarítást várnak, de 2017 táján a kiadásmérséklés már - mai értéken - eléri az évi 80 milliárd forintot.
A mai és a majdani nyugdíjasokat egyaránt érinti a nyugdíjak értékmegőrzését szolgáló indexálási módszer javasolt változtatása. A jelenlegi szisztéma lényege, hogy a következő évi nyugdíjemelés alapjául felerészben a várható infláció, illetve keresetemelkedés szolgál. A tervezet behoz egy újabb szempontot: a hazai össztermék várható alakulását. Ennek alapján, akkor ha a GDP kevesebb mint két százalékkal nő, a nyugdíjak emelkedése teljes egészében az árak változásához igazodna. A gazdasági növekedés fokozatosan érvényesülne a nyugdíjakban: a jelenlegi indexálás, négy- százalékos gyarapodás esetén állna vissza. Akkor tehát, amikor csökkennek a reálkeresetek - mint várhatóan az idén - a nyugdíjasok jobban járnak. Ez azonban inkább kivétel, mint szabály, a gazdaság többnyire gyorsabban nő mint az infláció. A tervezet is ezzel számol: a változtatástól húsz év múlva a GDP-nek mintegy 0,9 százalékos megtakarítását várja.
Összességében ezek a módosítások, a törvényjavaslatban szereplő háttérszámítások szerint két év múlva a hazai össztermék fél százalékával - ez 100 milliárd forint - 2050-re viszont a GDP 3-3,5 százalékával mérséklik a nyugdíjkiadásokat.
