Rendkívül rossz évet tudhatnak maguk mögött a hazai önkéntes és magán-nyugdíjpénztárak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint a válság egy csapásra lenullázta az elmúlt évek nyereségét: tavaly a magánkasszák vagyona ötödével, az önkénteseké tizedével csökkent. Ennek következtében az elmúlt tíz évre számolt reálhozamok (az adott időszak inflációval korrigált teljesítménye) az előbbi pénztáraknál 0,7 százalékos csökkenést, utóbbiaknál 0,4 százalékos növekedést mutatnak. Ez azt jelenti: az ügyfelek befizetései összességében nem vesztettek értékükből, ám nyereséget sem termeltek ez alatt a tíz esztendő alatt.

Évekig is eltarthat, mire a nyugdíjpénztárak ledolgozzák tavalyi veszteségeiket

A szakemberek azonban óva intenek attól, hogy a június végéig kipostázandó számlaegyenlegek alapján bárki is meggondolatlan lépésre ragadtassa magát. Jelenleg nem éri meg sem pénztárat, sem adott kasszán belül portfóliót váltani, ezzel ugyanis az ügyfél ténylegesen is realizálhatja a tavalyi veszteséget, amely egyelőre csak virtuális mínusz - mondta lapunknak Juhász Istvánné, a piac túlnyomó részét lefedő kasszákat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.

Hasonló tanácsot kapnak azok az önkéntes nyugdíjpénztári ügyfelek is, akik már felvehetnék megtakarításaikat, mert már nyugdíjba vonultak, vagy mert legalább tíz éve tagjai valamelyik kasszának. (A magánnyugdíjpénztáraknál csak az előbbi esetben lehet hozzáférni az addig összegyűlt pénzekhez, ám még igen kevesen lehetnek azok a tagok, akiknek a nyugdíjba vonulás néhány éven belül reális lehetőség.) Az önkéntes pénztárak most mindenkinek azt javasolják: ha nem létszükséglet, egyelőre várjanak a pénzek felvételével, hiszen ezáltal realizálnák a veszteséget, míg ha a megtakarításokat a számlán hagyják, hosszabb távon biztosan ledolgozzák a tavalyi mínuszokat.

A főtitkár szerint eddig sem volt jellemző az önkéntes pénztárak ügyfeleire, hogy a tizedik év után kiürítették volna számlájukat. Ilyen esetben általában az addig összegyűlt hozamot szokták felvenni a még nem nyugdíjaskorú tagok, a tőkerészt pedig továbbra is a számlán hagyják. (Igaz, ebben vélhetően annak is szerepe van, hogy a hozamokhoz adómentesen hozzá lehet jutni, míg a tőkerész után személyi jövedelem- adót kell fizetni, ha az ügyfél még nem vonult nyugdíjba.)

A nyugdíjpénztárak tavalyi vesztesége azért létezik nagyrészt csak papíron, mert az általuk kezelt megtakarítások többségét, mintegy 60 százalékát állampapírban tartják (a magánpénztáraknál ez az arány 55, az önkénteseknél 67 százalék körül van). A törvényi előírások miatt azonban ezeket a befektetéseket is az aktuális piaci értékük szerint kell nyilvántartani, vagyis azon az áron, amit akkor érnének, ha most kellene pénzzé tenni a papírokat. A befektetők pedig jelenleg csak igen nyomott árakon hajlandók magyar állampapírokat vásárolni.

A helyzet azonban az, hogy a pénztáraknak eszük ágában sincs eladni állampapírjaikat, hiszen azokért a futamidő végén garantáltan megkapják mind a névértéket, mind az ígért kamatot. A kasszák pedig hosszú távú befektetésként vásárolnak állampapírt, így még normál piaci körülmények között sem jellemző, hogy a futamidő előtt értékesítenék azokat - tette hozzá Juhász Istvánné.

A részvények esetében persze más a helyzet: a papírok árfolyamának esése a portfóliók teljesítményére is hatással van. A kasszák azonban hosszú távú, akár több évtizedes befektetésekben gondolkodnak, így a részvényeken elért hozamukat is minimum ötéves időszakokban érdemes vizsgálni. A pénztárak befektetési teljesítménye hosszú időtávon kiegyensúlyozott (hiszen van idejük kivárni, míg a részvények visszaerősödnek), de a pénz- és tőkepiaci események hatására a rövidebb (éves) időperiódusokban egyenetlenül alakulhat, és akár negatív vagyon- és hozamváltozás is előfordul, ami a hosszú távú befektetések velejárója.

A nyugdíjpénztári tagokat, illetve érdekeiket többrétű garanciarendszer védi. Ezt a védelmet hivatott garantálni a nyugdíjpénztárak működésének feltételeit meghatározó jogszabályi háttér, amely a befektetési szabályokra vonatkozó rendelkezésekkel, a letétkezelő és független könyvvizsgáló alkalmazásának előírásával, a PSZÁF tevékenységével szavatolja a működés és a pénztári befektetések biztonságát. További védelmet jelent a magánnyugdíjpénztárak tagjai számára a Pénztárak Garancialapja. Az alap a magán-nyugdíjpénztári tagok egyéni számláin nyilvántartott összeg erejéig teljes körű garanciát vállal a pénztár fizetésképtelensége esetén.

A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER 1994-ben egészült ki az önkéntes, majd 1998-ban a magánnyugdíjpénztárakkal. Utóbbiba kötelező belépni, s bár egyszerre csak egy kasszának lehetünk tagjai, félévente szolgáltatót válthatunk. A magánnyugdíjpénztári számlán összegyűlt pénzhez csak a nyugdíjba vonulást követően lehet hozzájutni. Az önkéntes nyugdíjpénztárba való belépés egyéni döntésen múlik, sőt azt is mi határozzuk meg, hogy havonta mennyit fizetünk be. A befizetések után adókedvezményt is igénybe vehetünk. A befizetést a munkaadó is teljesítheti, ez a béren kívüli juttatások gyakori formája. Egyszerre több önkéntes pénztárnak is tagjai lehetünk, összegyűjtött megtakarításunkról viszont legkorábban tíz év tagság után dönthetünk, ami akkor is igaz, ha ezt megelőzően kilépünk a pénztárból.

A magánnyugdíjpénztárak ügyfelei 2009-től a nyugdíjba vonulásig hátralévő idő, illetve befektetői habitusuk alapján legalább háromféle portfólió közül választhatnak. Ezek a portfóliók eltérő mértékben tartalmaznak részvényeket, illetve részvényen alapuló egyéb befektetéseket. Bárki bármilyen portfóliót választhat, annyi megkötéssel, hogy a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben már nem lehet átállni
az úgynevezett növekedési portfólióra (a részvények aránya ebben a legmagasabb), mivel ebben
az esetben a nyugdíjba vonulás előtt már nem a hozammaximalizálás a cél, hanem a tag egyéni megtakarításainak értékmegőrzése, ezért nagyobb kockázat sem
vállalható.

A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak adatai

Forrás: PSZÁF

Működő pénztárak

Vagyon (piaci értéken,

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank
szakmai közreműködésével készült.