A G20-ak hét végi előegyeztetése és persze a világgazdasági válság kezelésének szentelt áprilisi csúcstalálkozó előtt megjelentek az első repedések a banktitok intézményén. Svájc, Ausztria és Luxemburg jelezte tegnap, hogy az ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásainak megfelelően kész együttműködni más államok adóhatóságaival, ha azok információt kérnek állampolgáraik pénzügyeiről. Belgium is bejelentette, hogy jövőre megosztja az információkat a külföldiek által nála elhelyezett betéteket illetően, hogy a nemzeti adóhivatalok a kamatadót behajthassák.

G20 - pénzügyminiszterek találkozója

Úgy tűnik, kész az együttműködésre az OECD által még 2000-ben az információk viszszatartása miatt feketelistára tett Liechtenstein, Andorra, Monaco is. A Távol-Keleten pedig Szingapúr és Hongkong szintén hajlandó közlékenyebbé válni. A pénzügyi válság alighanem lerombolja a banktitok intézményét is. A bankügyek nem válnak ugyan publikussá, de a nemzetközi információcsere követelménye elől már nem lehet kitérni. S a világkrízis nyomán már nemcsak a bankoknak, hanem a gazdaságoknak is árt, ha a titok intézményének őrzése miatt valamely ország a nemzetközi figyelem előterébe kerül.

Hans-Rudolf Merz svájci pénzügyminiszter legalábbis ezt mondta, amikor a berni döntést bejelentette. Svájc mindenképpen el akarja kerülni, hogy az OECD olyan állammá nyilvánítsa, amely nem működik együtt. Amerikai nyomásra a UBS nemrégiben 300 kliense adatait adta át, s erre nem volt példa a titkolódzás 1934-es bevezetése óta.

Az Európai Unió tegnap üdvözölte a bejelentéseket, de Kovács László adóügyi biztos szóvivője, Maria Assimakopoulou azért megjegyezte, még további egyeztetésekre van szükség. Az Európai Bizottság a kamatadóirányelvre, illetve az adóelkerülés és -csalás elleni összehangoltabb fellépésre tett javaslataival már felhívta a figyelmet a teendőkre. Az előterjesztés értelmében a kamatadóval kapcsolatos információcsere például nemcsak a betétekre, hanem az egyéb befektetési formákra is kiterjedne. A héten, illetve tegnap azonban áttörésszerűen érkeztek a hírek az érintett országokból.

Az unióban Belgium, Ausztria és Luxemburg például inkább forrásadót fizetett a külföldiek által nála elhelyezett betétek után, amelynek mértéke azonban 2011-től 20-ról 35 százalékra emelkedik. Más lenne a helyzet, ha megosztanák az információkat, hogy a tagországok illetékes adóhivatalai behajthassák az őket illető kamatadót. Liechtenstein jelezte: megszünteti a kétségkívül zavaró megkülönböztetést az adóelkerülés és az adócsalás között. Luxemburg szintén erre hivatkozik.

Azzal is érvel, hogy a banktitok nem szükségképpen véd adócsalókat, s a banktitok intézménye miatt még egy ország sem válik adóparadicsommá. Ausztria is azt mondja, hogy az információcsere csak konkrét ügyekhez köthető. A svájci Merz szintén úgy nyilatkozott: nem az ajtókat tárják ki, hanem előmozdítják két ország illetékes hatóságainak a kapcsolatait.