Van szer a hitelbedőlés ellen
A forint tartós gyengélkedése miatt rengeteg devizahiteles kerülhet nehéz helyzetbe: miközben többségük 150-160 forintos svájci frank és 245-255 forintos euró mellett vett fel kölcsönt, tegnap az alpesi deviza 202 forint, míg az európai közös pénz 299 forint körül mozgott, az utóbbi pár napban azonban ennél jóval magasabban is jártak a devizák a forinttal szemben. (A frank esetében az árfolyammozgás átlagosan 26-34, míg az eurónál 17-22 százalékkal növelte a törlesztőrészletet.) A gazdasági válság következtében ráadásul ezrével szűnnek meg a munkahelyek, így azok is könnyen bajba kerülhetnek, akik forintalapú hitelben ülnek.
A bankok eddig is több olyan lehetőséget kínáltak, amely segítséget jelenthet fizetési nehézség esetén, most azonban az eddiginél is rugalmasabban kezelik az ügyfelek problémáit. A legtöbb devizahiteles számára az elérhető megoldások közül valószínűleg a kölcsön futamidejének meghosszabbítása és/vagy a törlesztőrészlet forintban történő fixálása lehet a legjobb megoldás. A két alternatíva hasonlóan működik: előbbi esetben a futamidő növelésével csökken a havi részlet, míg az utóbbinál nem a részletek emelkednek az árfolyamváltozás miatt, hanem a futamidő lesz hosszabb. Ha anyagi helyzetünk lehetővé teszi, élhetünk a hitel elő- vagy végtörlesztésével is, így ugyanis megszabadulhatunk az elő- vagy végtörlesztett hitelrészre jutó, jövőben esedékes kamatoktól, kezelési költségtől és a kölcsönhöz esetleg kapcsolódó biztosítások díjától. Lehetőség van a devizahitelek forintalapúra váltására is: ebben az esetben az árfolyamok változása a továbbiakban már nem gyakorol hatást a havi törlesztőrészletre.
Ezeknek a lehetőségeknek persze nemcsak előnyeik, hanem hátrányaik is vannak. A futamidő hoszszabbodása miatt például végül többet kell visszafizetni, mint eredetileg, hiszen hosszabb ideig ketyeg a kamat is. Az elő- vagy végtörlesztéssel az a baj, hogy realizáljuk a forint gyengüléséből származó veszteségünket, így ugyanis többet kell visszafizetnünk, mint ha megvárnánk, amíg a forint ismét erősebbé válik. Ugyanez a gond a forintosítással is, hiszen törlesztőrészletünk akkor sem csökken majd, ha a forint újra magára talál. Emellett az is megtörténhet, hogy tartozásunk több lesz, mint az eredetileg folyósított hitel forintban kifejezett öszszege, hiszen átváltáskor nem a hitelfelvételkor, hanem a módosításkor érvényes árfolyammal számolnak a bankok. A forintosítás legnagyobb hátránya azonban az, hogy a forinthitelek kamata jóval magasabb, mint a devizaalapú kölcsönöké, így a váltással jelentősen nő a kamatteher, és ezzel együtt a havi törlesztőrészlet is emelkedhet.
A törlesztőrészlet csökkentését vagy fixálását szolgáló megoldások jellemzően pluszköltséggel járnak (például szerződésmódosítási, elő- vagy végtörlesztési díj), a kormány és a legnagyobb hazai bankok között tavaly november elején létrejött megállapodás eredményeként azonban a hitelintézetek ezek közül most többet is elengednek. A megegyezés ugyan eredetileg csak 2008 végéig szólt, ám a bankok február közepén vállalták, hogy továbbra is alkalmazzák a novemberi megállapodásban foglaltakat. (A megegyezést ugyan csak tizenegy bank írta alá, ám a legtöbb hazai pénzintézet ettől függetlenül is kínál hasonló könnyítéseket a devizahiteleseknek.)
Az említett megoldások ugyan csak a devizahiteleseknek nyújtanak segítséget, nem maradnak teljesen magukra azok sem, akik munkahelyük elveszítése miatt kerültek nehéz helyzetbe. A parlament például nemrég fogadta el azt a törvényt, amely az önhibájukon kívül bajba került lakáshitelesek megsegítését célozza. Azoknak az adósoknak, akik megfelelnek az előírásoknak, két évig csak havi tízezer forintot kell fizetniük, az eredeti és a mérsékelt törlesztőrészlet különbözetére a bankok áthidaló kölcsönt nyújtanak. Azoknak sem kell azonban kétségbeesniük, akik nem lakáshitellel rendelkeznek vagy nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. Az adósok kezdeményezhetik bankjuknál a törlesztés átmeneti felfüggesztését vagy kérhetnek moratóriumot a tőkerész fizetésére. Előbbi megoldást nem kedvelik a bankok, hiszen ilyenkor az ügyfél semmit nem fizet, két-három hónapnál hosszabb türelmi időt ezért nem is szoktak adni. Az utóbbi esetben az ügyfél egy ideig csak a hitel kamatait fizeti, amely a bankok szempontjából is jobb, így a tőkemoratóriumot hosszabb időre, akár fél-egy évre is lehet kérni.
A futamidő meghosszabbításához vagy a devizahitel forintosításához hasonlóan a törlesztési moratóriumhoz is a hitelszerződés módosítására van szükség. Ehhez nem kell mást tennünk, mint felkeresnünk bankunkat (lehetőleg minél korábban, hiszen ha már megcsúsztunk a fizetéssel, akkor a bank lehet, hogy rossz, megbízhatatlan adósként kezel benünket), őszintén beszámolnunk problémánkról és segítséget kérnünk a helyzet megoldásához. Mivel nem mi leszünk az elsők (és valószínűleg nem is az utolsók), akik ilyen kéréssel fordulunk a hitelintézethez, számíthatunk rá, hogy az ügyintézés gördülékeny lesz, s ha sikerül mindkét fél számára kedvező megoldást találni, akkor a szerződés módosításával sem lesz különösebb macera. Egyébként végül bármelyik megoldást válasszuk is, mielőtt döntünk, kérjünk részletes, lehetőleg írásbeli tájékoztatót a módosított feltételekről, a várható költségekről, a törlesztőrészlet alakulásáról, tartozásunk aktuális összegéről és a kölcsön hátralévő futamidejére jutó törlesztési összegről, így elkerülhetjük a későbbi kellemetlen meglepetéseket.
Az autólízingesek is tudnak változtatni
A kormány és a nagyobb bankok által kötött, a devizahitelesek megsegítéséről szóló megállapodás ugyan nem vonatkozik gépjármű-finanszírozó cégekre (függetlenül attól, hogy némelyik mögött olyan pénzintézet áll, amely aláírta a megegyezést), ez azonban nem jelenti azt, hogy az autóhitelesek ne számíthatnának segítségre. A Magyar Lízingszövetségnek egyelőre nincsenek pontos adatai arról, hogy az utóbbi néhány hónapban milyen mértékben nőtt a problémás hitelek aránya, a tagvállalatoktól érkező visszajelzések alapján azonban egyre több ügyfélnek jelent gondot a gyenge forint - mondta lapunknak Lévai Gábor. A szervezet főtitkára szerint ezért a legtöbb finanszírozó ma már ugyanúgy lehetővé teszi ügyfelei számára a törlesztőrészletek csökkentését a futamidő meghosszabbításával, mint a bankok, sőt, mind több társaságnál lehetőség van arra is, hogy az ügyfelek a már meglévő hitelszerződéseket átalakítsák forintban fix törlesztőrészletű konstrukcióvá. A futamidő meghosszabbítása egyedül a január elseje óta kötött szerződések esetében jelenthet problémát, hiszen a PSZÁF azóta nem tolerálja a 96 hónapnál hosszabb futamidejű megállapodásokat (az ilyen kölcsönöket kockázatosnak minősíti és a hitel összegének 50-100 százalékát jelentő többlettartalékolást ír elő). A lízingszövetség azonban nemrég egyeztetéseket kezdett a felügyelettel arról, hogy a devizahitelesek megsegítése érdekében ilyen esetekben tekintsen el a kilátásba helyezett "szankcióktól" - tette hozzá Lévai.
