Konzílium a nagybeteg fölött
Nagyon beteg a magyar gazdaság - ebben és a szükséges gyógymód alapelemeiben nagyjából egyetértenek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén felszólalt szakértők. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Heim Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő elnök-vezérigazgatója és Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója egyaránt azt mondta, tovább kell javítani a költségvetés egyenlegét, fokozni a gazdaság növekedési potenciálját, és visszaállítani a kormány, a gazdaságpolitika hitelességét. S ha ez megvan, akkor a reálkamat is csökkeni fog, vagyis könnyebb lesz hitelhez jutni, olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása.
Rövid távon politikai őszinteségre van szükség: elmondani, hogy pontosan hol vagyunk és hogyan jutottunk idáig. Tudatosítani az emberekben, hogy a magánadósságokkal is gond van, valamint rávenni a bankokat arra, hogy folytassák a hitelezést, főként a likviditási gonddal küszködő kkv-szektornak.
Arról, hogy lehet-e sikerélményre számítani, másként vélekednek. Heim több ezermilliárdos kiigazítás mellett 2016-17-es eurócsatlakozásról beszélt. Hamecz István szerint óriási költségvetési kiigazítás és a négyszázalékos potenciális gazdasági növekedés visszaállítása mellett hosszú távon ki lehet lábalni a válságból, ám a hiteles politikához új szereplők kellenek, mert ma nem lát a feladatra alkalmas politikai vezetőt. Vértes András optimistább: szerinte a megoldásra és nem a csődesélyek latolgatására kell koncentrálni. Úgy véli, más országok is hasonlóan rossz helyzetben vannak.
Ma igen magas, régiós összehasonlításban is kiemelkedő kamatfelárat fizetnek a magyar gazdasági szereplők, ugyanakkor ez a reális, a normális szint - mondta Hamecz István. A ma a GDP 73 százalékára rúgó államadósság mértékéhez ez illik. A környező országokban jellemző alacsonyabb kamatfelár mellé egy átlagosan a GDP 30-33 százalékára rúgó államadósság társul. A kamatok csökkenéséhez tehát előbb az államadósság szintjét kellene apasztani, amit annál könnyebb megtenni, minél jobban nő a gazdaság, minél nagyobb a növekedési potenciálja.
Ebből a szempontból Magyarország szintén rosszul áll: az unió adatai szerint két százalék körül van most a növekedési potenciál, míg a környező országokban 4-6 százalékos. Hamecz úgy fogalmazott, az politikai választás kérdése, hogy fontos-e egy ország növekedése. Márpedig az elmúlt években ez nem volt fontos. Hamecz szerint a potenciális növekedést négy százalékra kellene feltornászni, a büdzsé elsődleges egyenlegét (ebbe a manapság 1200 milliárdos nagyságrendű kamatkiadás nincs benne) pedig a GDP három százalékának megfelelő többletre.
A leginkább pesszimista hangot megütő Heim Péter szerint ma nem létezik olyan kiigazító politika, amellyel kezelhető az adósságválság. Emellett súlyos hitelességi probléma van: a politikai elit késve reagál a válságjelenségekre - most is kisebb recesszióval számol 2009-re a szerinte várható 4,5-5 százalékosnál. Az IMF-programot viszont nem tartotta értelmetlennek, de csak jó irányba tett apró lépésnek tartotta. Szerinte meg kell nehezíteni, hogy valaki szociális segélyt, járadékokat kapjon, és meg kell könnyíteni, hogy munkát vállaljon.
Csökkenteni kell a bérre rakódó adóterhet - az ez ügyben beharangozott lépések szerinte csak csökkentik a lemaradás ütemét, de az irányt nem fordítják meg. Át kell alakítani a pénzügyi szabályozókat: ma például rossz az ártámogatások szabályozása. Ha csökkenti ezeket az állam, az áremeléshez vezet, holott arra lenne szükség, hogy a teher egy részét a ma jobbára monopolhelyzetben lévő szolgáltató viselje. Heim szerint nincs keret a gázártámogatásra, de a gyógyszertámogatásokból is jelentősen le kellene faragni.
Lényeges, hogy a reformokat egyszerre kell elkezdeni, nem lassanként bevezetni. A gazdaságpolitikának pedig nyitnia kell a kkv-szektor felé, mivel külföldről nem jön már be anynyi tőke, amely kellő munkaerő-keresletet támaszthatna. Ennek keretében egyes nagy uniós beruházásokat le kell állítani, és a pénzt a kkv-k segítésére fordítani - állítja Heim.
Vértes kevésbé borúlátó: az egész világ ezzel a problémával küzd majd a következő 10-15 évben - mondja. Épp ezért egyrészt globális, másrészt magyar válasz kell a problémára. Vértes nagyjából egyetért Heim Péterrel abban, mi is a teendő (eltekintve a gyógyszerkassza viszszafogásától), de lényegesnek tartja, hogy a maastrichti kritériumok mindegyikének teljesítésével a lehető leghamarabb csatlakozzunk az eurózónához. Az euró előszobájának tartott ERM-II-be pedig már az idén be kellene lépni. Hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad irreális elvárásokat megfogalmazni: hiába lenne szükség a költségvetés 2000-3000 milliárdos nagyságrendű átszabására, ha nem reális ilyen nagyságrendű egyszeri kiadáscsökkentés.
Simor: Minél később, annál rosszabb
Minél tovább vár Magyarország a változtatások megindításával, annál nagyobb érvágást kell a társadalomnak elszenvednie, és annál hosszabb ideig fog tartani a kilábalás - mondta Simor András a TV 2 Tények című műsorának. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint nyilvánvaló, hogy Magyarország nem tud egy év alatt a jelenlegi helyzetből kikerülni. Olyan hosszú távú, koherens programra van szükség, amely elvezet egy kiegyensúlyozottabb gazdasági helyzethez és ezen keresztül egy kiegyensúlyozottabb forintárfolyamhoz. Simor szerint 4-5 éves program kell, amelynek jelentős intézkedési csomagja lenne az idei évre. Az elnök kiegyensúlyozottabb forintárfolyamot szeretne, ennek érdekében a jegybank hétfőn több mint 200 millió eurót bocsátott a piac rendelkezésére, miközben forintot vett euró ellenében. (MTI)
