Harminchatmilliónál több autót dobtunk el
Lassult a globális járműállomány növekedése, de tovább nőtt sűrűsége: 2007-ben ezer lakosra 103, tavaly már 104 személyautó jutott világszerte. Felgyorsult a leselejtezés tempója: 2009 elején globálisan 683,4 millió személyautót tartottak nyilván. 2008-ban 55,4 millió személyautó készült, de egy év alatt csak tizenkilencmillióval bővült a világ járműállománya, mert 36,4 millió darabot kivontak a forgalomból. A nyilvántartásokból csak az derül ki, hogy mennyiről szedték le a rendszámot, vagyis hogy a továbbiakban hány gépkocsi után nem adóznak, de az már nem, hogy hányat dolgoztak fel szakszerűen, környezetbarát módon. Becslések szerint csak minden hetediket, azt is inkább csak a nyugat-európai országokban és Japánban.
Az ipari termelés visszaesésének hatására zuhant a nyersanyagok iránti kereslet, és az olcsóbb acél miatt nem különösebben jó üzlet alapanyagnak gyűjteni a kiszuperált kocsikat. Így könnyen kiszámítható, hogy csak tavaly harmincmillióval szaporodott a globális roncsállomány. Ami azt jelenti, hogy nemcsak az aktív autópark kipufogógáza szennyezi a levegőt, hanem az akkusavval, kenőanyagokkal, fékfolyadékkal elfektetett roncsok is tovább rombolják a környezetet, nem kevés területet elfoglalva.
A 2008-as 684 millió darabos személyautópark a korábbi előrejelzéseknél később, legkorábban 2060-ra érheti el a kétmilliárdot. A kínai, indiai és orosz járműállomány negyedszázad alatt megkétszereződött, de most ezekben az országokban is lassul a piac. Lefelé módosulnak a járműipari piackutatók ázsiai és kelet-európai piac bővülésére vonatkozó előrejelzései, melyek szerint a jelenlegi 942 millióról talán három év múlva bővül egymilliárdosra az üzemben tartott autók száma.
A telített térségekben, az amerikai kontinensen, Nyugat-Európában és már a kelet-európai térségben is a tavalyi második fél év után idén további jelentős visszaeséssel lehet számolni. Ennek némi előnye, hogy a kisebb termelés és közlekedés, különösen az áruszállítás miatt csökken a környezeti terhelés, ami az újonnan forgalomba helyezett autók korszerűbb környezetvédelmi technológiájával is magyarázható.
A 2009. január elsejei nyilvántartásokban világszerte 684 millió személyautó és 270 millió teherjármű, valamint busz, tehát összesen 954 millió gépkocsi szerepelt. A személyautó-állomány 1958-ban 86 millió, 1960-ban 91 millió, öt évvel később 130 millió, 1978-ban 291 millió, 1990-ben 419 millió volt. Tavaly csak az Egyesült Államokban 135 millió személyautót üzemeltettek, a bűvös 100 milliós darabszámot 1974-ben érték el az amerikaiak.
Az Egyesült Államokban harmincöt éve is 446 személyautó jutott ezer lakosra, ez darabra olyan mutató, mint 2008-ban, ami változott, az a népesség és a gyártott menynyiség: 1973-ban 9,3 millió, tavaly 13,25 millió darab kelt el.
A személyautó-lista második helyén jelenleg Japán áll 57,6 millióval, majd a 41,2 milliós német, a 35,7 milliós olasz, a 31,2 milliós brit, a 30,7 milliós francia és a 29,5 milliós orosz gépkocsipark következik. A németeknél másfél millióval csökkent, az oroszoknál közel hárommillióval bővült a személyautópark, a Kínában regisztrált személyautók száma egy év alatt 3,8 millióval nőtt, és már elérte a 33 milliót.
Tavaly megszakadt a folyamatos rekorddöntés: 2007-ben 56,36 millió, 2008-ban 55,4 millió személygépkocsi, terepjáró, egyterű és a kilencszemélyesnél nem nagyobb mikrobusz készült, ami messze elmarad az évi nyolcvanmilliós kapacitás lehetőségeitől.
A kapacitások kihasználatlanságánál és a gazdasági visszaesésnél nem kisebb gondot jelent a feleslegessé vált roncsok környezetvédelmi szempontoknak megfelelő feldolgozása. A válság miatt már nem keresettek a kohászati célokra feldolgozható karosszériák, ráadásul az öregebb autók tömegének negyede kevésbé hasznosítható és kifejezetten környezetszenynyező anyagokat is tartalmaz, ezeket munkaigényes szétbontani és szelektálni.
Igaz, környezetvédelmi beruházásként akár újabb munkahelyeket is jelenthetnének.
