Vihar helyett szélcsend a forintpiacon
A jegybank monetáris tanácsának hétvégi ülései és az arról kiadott közlemény miatt valójában már vasárnap elkezdődött a hét a forintpiacon. A verbális intervencióként értelmezett sajtóközlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint árfolyamának érdekében a monetáris politika valamennyi eszközét kész alkalmazni. Mindezt az MNB elnöke, Simor András tegnap reggel az MR1-Kossuth rádiónak adott interjújában is megerősítette.
Ezt követően különösen fontos volt, hogyan kezdi a hetet a forint a bankközi devizapiacon. Egyes szakértők úgy vélekedtek, ha a jegybanki állásfoglalás ellenére tovább gyengül a magyar deviza az euróval szemben, akkor már hétfőn jöhet egy alapkamat emelés. Ez végül is elmaradt, a forint/euró kurzus 306-307 körül nyitott a múlt pénteken jellemző 312-313 árfolyammal szemben. Ezzel kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a Népszabadságnak a reggeli órákban azt mondta, hogy az MNB alighanem már megjelent a piacon - délután azonban ebben a kérdésben bizonytalanabb volt. Mindenesetre az MNB sajtóosztályán ezzel kapcsolatban szűkszavúan csak annyit mondtak: a piaci pletykákat eddig sem, és ezt követően sem kommentálják.
A komolyabb erősödés azonban kérészéletűnek bizonyult, s a kora délutáni órákban már 309-311 között szóródtak a kötések. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. elemzője úgy vélekedett: a jegybanki intervenció hatása gyorsan elpárolgott a piacról. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője viszont azt mondta, a fejleményeknek végül is pozitív hatása volt, s a jelek szerint a piac hisz a jegybank szándékainak hitelességében. Bebesy kifejtette: most mindenki arra vár, hogy az MNB vajon megemeli-e a kamatot vagy sem. A rövid- és a hosszú távú kötvényhozamokból mindenesetre az szűrhető le, hogy a szereplők már a kamatemelést árazták be, miután ez a piac teljesen elszakadt az alapkamattól. A rövid lejáratú, pénzpiaci hozamok 11-12 százalék körül alakulnak, szemben a 9,5 százalékos alapkamattal, amely alapján azt lehet mondani a befektetők egy jelentősebb, legalább 100-150 bázispontos emeléssel kalkulálnak. Barcza György, a K & H Bank elemzője a Radiocafénak úgy fogalmazott: egy 200 bázispontos emelés tűnhet a legvalószínűbbnek.
Kérdésünkre, hogy egy kamatnövelés mennyiben kezdhetné ki a jegybank hitelességét a nemzetközi piacon, Bebesy úgy válaszolt: ez aligha okozna bármiféle presztízsvesztséget. Olyan gyorsan változik a helyzet, hogy lehet éppen akkor értékelődne le a jegybank vezetése, ha mereven ragaszkodna eddigi, csökkenő trend melletti álláspontjához. Suppan Gergely úgy látja: még az is elképzelhető, hogy a jegybank kamatemelés nélkül át tudja vészelni ezt a viharos időszakot, ehhez persze az kellene, hogy a forint kurzusa a mostani 310 forint körüli szinten stabilizálódjon. Amennyiben ez mégsem így alakulna, és a magyar deviza a hét hátralévő részében leértékelődne, s az árfolyam visszatérne a múlt héten látott szintekre, akkor az MNB biztos piacra lép. Suppan és Bebesy is úgy véli, hogy akkor lehetne hatékony a jegybank, ha egyszerre vetne be két eszközt, azaz a kamatemelést és a nyílt piaci intervenciót. Bebesy szerint viszont tartós hatása ennek sem biztos, hogy lenne, mert a most uralkodó gazdasági környezetben az általános gyengülő trendet a monetáris politika egyedül nem tudja megfordítani.
Az előzőekhez hozzátette: a jegybank vasárnapi közleményében utalt az EU-s források piacon történő forintra való konvertálására, evvel erősítve a forintot. A lengyelek hasonlóval próbálkoztak már hetekkel ezelőtt, de jelentős fordulatot nem tudtak elérni. Az MNB arra is ígéretet tett, hogy növeli likviditási aukcióit. A jegybank által "kiírt" 3 hónapos euró/forint devizacsere tenderre tegnap a meghirdetett 100 millió eurónyi forrásra 240 milliós igény futott be - ebből végül 100 milliót fogadtak be. A 6 hónapos ügylet esetében 124 millió eurónyi igényt allokáltak. Hogy az összesen most "kiosztott" 224 millió euró sok vagy kevés, arról Bebesy úgy fogalmazott: nehéz megbecsülni, hogy kereskedelmi bankoknak mekkora az igénye és ez a tétel mekkora lyukat töm majd be. Kétségtelen azonban, a finanszírozási nehézségeiket oldja.
Egy bizonyos: a tender eredményére lényegében semmit sem reagált a forint árfolyama. Az eurójegyzés 308-310 forint között ingadozott. Ahogy az a hír sem rázta meg a piacot, hogy az Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke, Dávid Ibolya a parlament hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli az MDF aligha tudja átvinni a parlamenten az elképzelését, és éppen ezzel magyarázható, hogy a piacon sem volt érzékelhető a hatása. Hasonlóan nyilatkozott Török Zoltán is. Suppan azonban hozzátette: ha Bokros Lajos mégis miniszterelnök lenne - eljátszva a gondolattal - az egyértelműen, és nagymértékben javítaná Magyarország hitelességét a piac szemében, vagyis az árfolyam vélhetően erősödne vagy stabilizálódna.
Bár utóbbiakról még egyáltalán nem lehet beszélni, ám a Raiffeisen szakértője mégis úgy foglalta össze a hétfői eseményeket, hogy végre egy nap, amikor a forint nem alul, hanem fölül teljesített. Mialatt tegnap a forint körülbelül 1,5 százalékkal erősödött, addig a cseh korona és a lengyel zloty is csak stagnált.
Kedvező volt a hangulat a Budapesti Értéktőzsdén is. A BUX közel 1,5 százalékos növekedés után ismét tízezer pont fölött zárt. Ez elsősorban az OTP részvényeinek több mint 7 százalékos drágulásának a következménye. A Raiffeisennél hozzátették ez elsősorban technikai okokkal magyarázható, így még nem került ki a nyomás alól a hitelintézet.
