Alább adjuk, amikor fogy a remény
- A Haller utca 27.-et keresem, tudna segíteni? - kérdezi egy fekete kabátos nő a villamosmegállóban. Egy helyre igyekszünk: arra az állásbörzére, amelyet a Ferencvárosi Művelődési Központ, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a Szenior Foglalkoztatási Szövetség rendezett 45 év felettieknek. - Novemberben ment csődbe a kisvállalkozásom, mert nem kaptam részletfizetési lehetőséget az adóhatóságtól. A szüleim szóltak reggel, hogy a rádióban hallottak a börzéről. Negyvennyolc éves vagyok. Sportszervezőként végeztem, 15 évig a magam ura voltam. Az elmúlt hónapokban azonban állásinterjúról állásinterjúra járok - meséli. - Nem hiszem, hogy most szerencsém lesz, de épp egy magánéleti krízisből igyekszem kilábalni, és tudom: ehhez folyamatosan menni, próbálkozni kell - teszi hozzá.
Legalább tucatnyian állnak a művelődési ház előtt, és bent még nagyobb a tömeg. A többség hétköznapi ruhát visel, de sokan öltönyben, kosztümben vannak. Még egy begipszelt lábú nő is álldogál a képzési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást nyújtó szakemberekhez kígyózó sorban. Miközben várakoznak, az emberek ismeretlenül is adják egymásnak a tippeket: a helyi munkaügyi központ segítőkész alkalmazottainak nevei, honlapcímek, állásportálok elérhetőségei röpködnek.
Egy ötvenes hölgy szakmájában már meg sem próbál elhelyezkedni, mert a leépítési hullám miatt erre semmi esélye. Tavaly december végéig egy multinál dolgozott bérszámfejtőként. Reméli, itt elkerülheti a zsákbamacskát. - Szinte mindenhol fix fizetés nélküli, jutalékra épülő bérezést ajánlanak a cégek. Sokszor az sem derül ki azonnal, pontosan mivel foglalkoznak. Legutóbb egy szórólapon látott hirdetésre jelentkeztem, ahol értékesítőket kerestek - meséli. - A négyfordulós procedúra felénél derült ki: a harmadik lépcsőfok egy tanfolyam, amit a cég áll, a negyediken viszont vállalnom kell, hogy havi ötvenezer forintot befizetek egy hosszú távú életbiztosításra.
Látva a rengeteg álláskeresőt, Káliné Martini Katalin szervező, a Ferencvárosi Művelődési Központ főmunkatársa azt mondja, egyrészt örül annak, hogy ennyi emberhez eljutott a hír, másrészt elszomorítja, hogy ekkora a baj. - Január óta drasztikusan nőtt a munkát keresők száma a kerületben, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Márpedig Magyarországon azoknak a negyven felettieknek, akik kikerülnek a munkaerőpiacról, nagyon nehéz visszakecmeregniük, hiába a tapasztalat, a szaktudás és az évtizedes munkába járás rutinja. Nyolc általánossal szinte reménytelen. - Ugyanakkor - teszi hozzá - azok a megkeresett cégek, amelyek végül nem jöttek el, nem azzal érveltek, hogy eszük ágában sincs idősebb munkatársakat felvenni, hanem azzal: örülnek, ha saját embereiket nem kényszerülnek elküldeni a közeljövőben. Ha túl lesznek a válságon, szívesen részt vennének hasonló rendezvényeken.
Több biztosítótársaság is kínál munkát értékesítőknek, egy ingatlanfejlesztő cég irodavezetőt, hirdetésszervezőt, a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat ápolókat, takarítókat, karbantartókat keres. Hegesztőkre, APEH-es ügyintézőkre is van igény. Kivonult néhány karrier-tanácsadással foglalkozó vállalat is, hiszen annak, aki 10-15 évet vagy még többet lehúzott ugyanannál a cégnél, és most elveszíti állását, meg kell tanulnia az állásinterjún való érvényesülés, az önmenedzselés fortélyait.
- Sok, korábban a kereskedelemben dolgozó ember és adminisztratív munkakörből elbocsátott hölgy érdeklődik - számol be tapasztalatairól egy autóipari beszállítótól érkezett HR-es. Ő fejlesztőmérnökökre vadászik itt, egyelőre nem sok sikerrel. - Nálunk nem számít a kor, sőt: örülünk a tapasztalt jelentkezőknek, eddig azonban harminc közül egy ember felelt meg az elvárásoknak. Főként a nyelvtudás hiányzik. De minden önéletrajzot elteszünk, hogy ha vége lesz a recessziónak, és új kollégákra lesz szükség, azonnal meg tudjuk keresni őket - teszi hozzá.
- Kiszáradt a torkom, annyit beszéltem. Az elmúlt két órában 75 rokkantnyugdíjas ült le hozzánk. Mindannyiukat a Motiváció Alapítványhoz irányítottam - mondja a mozgássérülteket segítő szervezetnél dolgozó Csille Jánosné, aki szerint tudnak majd munkát adni a jelentkezőknek. A Pető Intézetben például szinte azonnali kezdéssel húsz takarítóra lenne szükség.
- Vonzó állást ugyan nem találtam, de négy cégnél otthagytam az önéletrajzomat. Középfokú végzettséget igénylő adminisztrátori munkát szeretnék. Nemsokára kimerülnek a családi tartalékok, úgyhogy előbb-utóbb kénytelen leszek elmenni takarítónak - összegzi a délelőtti keresgélés eredményét egy szintén tavaly decemberben állás nélkül maradt nő.
A ferencvárosi rendezvény az első volt a fővárosban, amely kifejezetten a 45 év felettieknek próbált segíteni, hamarosan azonban a Fehérvári úti Fővárosi és a Csepeli Művelődési Központban is lesz hasonló börze. Egyre romlik az idősebb generáció esélye
Fokozatosan romlik a szeniorok esélye
Míg a kilencvenes évek második felétől 2006-ig javult a 45 feletti korosztály foglalkoztatottsága Magyarországon, azóta folyamatosan csökkent: 54,7 százalékról 54,5, majd 2008-ban 53,4 százalékra. A 45 év alattiak foglalkoztatási rátája 2007-ben 59,1, 2008-ban pedig 58,8 százalék volt. Európai uniós összehasonlításban az 55 és 64 év közötti munkavállalók foglalkoztatásában a magyarországi (33,1 százalék) adat mintegy tíz százalékkal marad el az uniós átlagtól - ismertette Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Szenior Foglalkoztatási Szövetség múlt heti konferenciáján. Hozzátette: az idősebbek munkaerő-piaci pozícióját jelentősen befolyásolja, hogy magas a szakképzetlenek aránya, szakmai ismereteik nem eléggé korszerűek, valamint nehezebben vállalják a képzést.
A Szenior Foglalkoztatási Szövetség a legnagyobb munkáltatói és szakszervezeti tömörülések, nyugdíjasszervezetek, humán-, illetve foglalkoztatáspolitikai civil szakemberek összefogásával jött létre. Célja, hogy segítse a 45 év felettiek foglalkoztatottságának megtartását az idősebb munkavállalókat alkalmazó cégek ösztönzése, személyi tanácsadó és jogsegélyszolgálat, munkaerő-közvetítés, valamint szenior közösségek létrehozása, működtetése révén. Bővebb információ a www.szeniorfoglalkoztatas.hu címen.
Egyre romlik az idősebb generáció esélye
Míg a kilencvenes évek második felétől 2006-ig javult a 45 feletti korosztály foglalkoztatottsága Magyarországon, azóta folyamatosan csökkent: 54,7 százalékról 54,5, majd 2008-ban 53,4 százalékra. A 45 év alattiak foglalkoztatási rátája 2007-ben 59,1, 2008-ban pedig 58,8 százalék volt. Európai uniós összehasonlításban az 55 és 64 év közötti munkavállalók foglalkoztatásában a magyarországi (33,1 százalék) adat mintegy tíz százalékkal marad el az uniós átlagtól - ismertette Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Szenior Foglalkoztatási Szövetség múlt heti konferenciáján. Hozzátette: az idősebbek munkaerő-piaci pozícióját jelentősen befolyásolja, hogy magas a szakképzetlenek aránya, szakmai ismereteik nem eléggé korszerűek, valamint nehezebben vállalják a képzést.
A Szenior Foglalkoztatási Szövetség a legnagyobb munkáltatói és szakszervezeti tömörülések, nyugdíjasszervezetek, humán-, illetve foglalkoztatáspolitikai civil szakemberek összefogásával jött létre. Célja, hogy segítse a 45 év felettiek foglalkoztatottságának megtartását az idősebb munkavállalókat alkalmazó cégek ösztönzése, személyi tanácsadó és jogsegélyszolgálat, munkaerő-közvetítés, valamint szenior közösségek létrehozása, működtetése révén. Bővebb információ a www.szeniorfoglalkoztatas.hu címen.
