Miközben a bankok szigorítottak hitelezési feltételeiken, az emberek hitelfelvételi kedvét is mérsékelte a válság. A januárban kihelyezett új kölcsönök mindössze 25 milliárd forinttal növelték a háztartások hitelállományát, míg egy évvel korábban az összeg ennek négyszerese, százmilliárd forint volt - a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.

Ezekben az időkben különösen fontossá válik az előtakarékoskodás, amellyel akár egy nagyobb összegű hitelhez is előteremthetjük a szükséges önerőt. A hagyományos típusok mellett léteznek speciális megtakarítási formák, amelyek valamilyen konkrét célhoz kapcsolódnak. Annak, aki néhány éven belül lakásvásárlást tervez, érdemes tájékozódnia a lakás-takarékpénztárak által kínált lehetőségekről. A lakástakarékok lakáscélú betétek gyűjtésével és lakáshitelek nyújtásával foglalkoznak. Magyarországon két ilyen cég működik, a Fundamenta-Lakáskassza és az OTP Lakástakarék, a két társaságnak mintegy 1,3 millió ügyfele van, akik több mint háromszázmilliárd forintot fizettek be lakáscélú öngondoskodásra.

A konstrukció úgy működik, hogy a minimum négyéves futamidő alatt az ügyfél havi rendszerességgel előtakarékoskodik, a társaságok a befizetések után betéti kamatot fizetnek, az állam pedig az egy év alatt összegyűlt pénz harminc százalékának megfelelő, de legfeljebb 72 ezer forint támogatással egészíti ki az összeget. A maximális támogatást már havi húszezer forint befizetésével el lehet érni, ezért annak, aki ennél többet tenne félre, érdemes családtagja nevére külön számlát nyitni, így az állami dotációt teljesen ki lehet használni.

Alapesetben a négyéves előtakarékossági periódus végén az állami támogatással növelt megtakarítás mellé kedvezményes lakáscélú hitel igényelhető (a kölcsön teljes hiteldíjmutatója jelenleg mindössze 5,15-5,25 százalék), amely az összegyűjtött összeg legfeljebb másfélszerese lehet. A kölcsön forintalapú és fix kamatozású, így a havi törlesztőrészlet kiszámítható marad.

A lakástakarékban összegyűjtött pénz általában még a kedvezményes hitellel együtt sem elegendő egy lakás megvásárlásához, de nem is ez az elsődleges cél. Egy lakóingatlan felépítéséhez vagy megvásárlásához jelentősebb tőkére van szükség, amit a bankok és a lakás-takarékpénztárak együttesen tudnak biztosítani. Az előtakarékosság a legtöbb esetben a lakáscélú hitelek felvételéhez szükséges önerőt teszi ki, de a felújításokhoz, bővítésekhez is anyagi háttérként szolgálhat.

Speciális, államilag is támogatott megtakarítási lehetőségek más célokhoz kapcsolódóan is elérhetők. Ilyen például a babakötvény. A rendszer lényege, hogy a Magyar Államkincstár minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakhelyű gyermek nevére kincstári számlát nyit, és arra a születést követően befizet egy a jogszabályban meghatározott összeget, jelenleg 42,5 ezer forintot. (A kincstár alacsonyabb családi jövedelem vagy átmeneti, illetve tartós állami gondozás esetén a gyermek 7 és 14 éves korában további pénzeket helyez el a számlán.)

A támogatás évente az ötéves futamidejű állampapírok hozamával megegyező mértékű kamattal gyarapodik, felhasználni pedig a gyermek 18. életévének betöltése után lehet meghatározott célokra, például tanulmányok, otthonteremtés vagy pályakezdés finanszírozására.

Ha a szülő nem elégszik meg a kincstári számla hozamával, vagy szeretné az összeget saját befizetéseivel gyarapítani, bármikor nyithat a Magyar Államkincstárnál vagy az ezzel foglalkozó pénzügyi szolgáltatóknál úgynevezett Start-számlát. Ebben az esetben az addig összegyűlt támogatás erre a számlára kerül, és így már' bankbetétbe, nyilvánosan forgalomba hozott állampapírokba, valamint tőke- vagy hozamgarantált befektetési jegyekbe is be lehet fektetni. Ha a szülők a Start-számlát saját befizetéseikkel is gyarapítják, ezek után bizonyos összegű állami támogatás is jár, ráadásul a számlán levő összeg hozama minden adótól, illetéktől és járuléktól mentes.

A Start-számla nem kerül sokba, a számlavezető (legyen az bármelyik bank) évenként és gyermekenként az éves átlagos állomány után legfeljebb egyszázalékos díjat számíthat fel, amelyet a számlára érkező összegekből von le. Bár a babakötvény még viszonylag új rendszer, az utóbbi három évben született mintegy 300 ezer gyermek közül már több mint 51 ezer nevére nyitottak Start-számlát.

Államilag támogatott előtakarékoskodással saját időskori anyagi biztonságunkhoz is hozzájárulhatunk. A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) a nyugdíjcélú megtakarítások egyik lehetséges eszköze. A tulajdonos szabadon rendelkezhet arról, hogy az általa erre a számlára befizetett összeget mibe fektessék. A nyeszre kerülő pénz fektethető lekötött bankbetétbe, valamint Magyarországon, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamában kibocsátott értékpapírokba (például állampapírokba, befektetési jegyekbe, kötvényekbe, részvényekbe). A számla előnye, hogy az ide kerülő befektetések hozama adómentes, a számlaegyenleg összege pedig örökölhető.

A befizetéseket úgynevezett előtakarékossági támogatás is növelheti, mert a személyijövedelemadó-bevallásban rendelkezhetünk arról, hogy az adóévben a nyeszre befizetett öszszeg 30 százaléka, de maximum 100 ezer forint is a számlánkra kerüljön. (Az összeghatár a 2020. január elseje előtt az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők körében 130 ezer forint.) Nyugdíjszolgáltatás akkor nyújtható a nyugdíj-előtakarékossági számláról, ha a tulajdonos a jogszabályok alapján jogosult nyugdíjra, és a számla felmondására a számlanyitás adóévét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor. A nyeszt az erre jogosult bankoknál és befektetési szolgáltató társaságoknál lehet nyitni.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.

Már az első pillanatoktól érdemes a jövőre gondolni