EU-milliárdokat kell visszafizetniük a szabálytalankodó pályázóknak
Az első Nemzeti fejlesztési terv (NFT) közel húszezer támogatott pályázata közül eddig 275 esetben bizonyította be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), hogy a nyertesek szabálytalanul használták fel a pénzeket. A Népszabadság információja szerint nagyjából 300 milliárd forint azon fejlesztések összköltségvetése, amelyekhez a megítélt uniós támogatás jogosságát vitatta az NFÜ. A hivatal 2,37 milliárd forintot követel vissza. A legtöbbet, 500 millió forintot egy olyan pályázónak kell visszafizetnie, aki nem teljesítette a támogatási szerződés feltételeit. A 2,37 milliárd forint az NFÜ-höz kerül vissza, a pénz újra felhasználható. Illetve az lesz, ha sikerül maradéktalanul behajtani, ugyanis az érintettek legtöbbször vitatják az NFÜ döntését, ezért számos ügyben bírósági eljárás indult.
Az NFT pénzügyi kerete 2004- 2006 között - az uniós és a hazai társfinanszírozás - 670 milliárd forint volt. A program mostanában zárul, hiszen a programozási időszak pénzeit 2004-2008 között lehetett felhasználni, azaz a 2,37 milliárd forint még nem a végleges összeg. Ráadásul vannak fejlesztések, amelyeket öt évig fenn kell tartaniuk a nyerteseknek, és azoktól is visszavehetik a pénzt, akik nem tartják be ezt a határidőt.
Az Új Magyarország fejlesztési tervről (ÚMFT) - 2007-2013 közötti időszakra szól - egyelőre nincsenek értékelhető adatok. Annyit megtudtunk, a szabálytalanságok száma még nem jelentős. Ahogyan azt az NFÜ-nél mondták, amíg a támogatásközvetítési folyamatban nem jutnak el odáig, hogy a fejlesztések elinduljanak, és egyáltalán felmerüljön a visszaélések lehetősége, nincs mit rögzíteni. A hivatal honlapján néhány ügyet azonban megnevez, az ezekben visszakövetelt összeg meghaladja a 130 millió forintot. Illetve volt olyan eset is, amikor még a csalás elkövetése előtt kipattant az ügy. Tavaly egy pályázatíró cég a maga köré szervezett 140 mikro- és kisvállalkozáson keresztül csalással több mint 900 millió forint uniós pályázati pénzt próbált megszerezni. Mivel ez még a támogatási szerződések megkötése előtt kiderült, a cégeknek egy forintot sem fizettek ki.
Azt nem lehet tudni, hogy az NFT-ben már felderített 275 szabálytalanságon kívül hány új esetre akadnak még, hiszen lehetetlenség mindenkinél helyszíni ellenőrzést tartani. Az igazsághoz az
is hozzátartozik, hogy a nyertesek többsége még sosem találkozott ellenőrökkel, ha hibákra fény derül, azt többnyire a dokumentáció alapozza meg.
Az uniós pénzek egyik őre, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), amely tavaly - az NFT-t tekintve - készített jelentést a magyarországi helyzetről. Ebből kiderül, hogy 2007 első három negyedévében az NFÜ 46 olyan, 10 ezer euró feletti esetet jelentett, amelyek kapcsán szabálytalanságot vizsgált. Ezek 29 ügyben állapítottak meg valamilyen hibát. Az OLAF szerint az NFÜ 780 millió forint visszafizetését rendelte el.
Az elkövetett szabálytalanságok egy részében a kedvezményezettek már pályázatuk benyújtása előtt megkezdték a projektet, más részében viszont meg sem valósították azt. Típushiba volt a pénzügyi nyilvántartás hiányossága és a támogatási szerződéstől való eltérés. Számos esetben a projektgazdák megsértették a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtottak be, vagy nem elszámolható költségeket próbáltak meg elfogadtatni. Az OLAF-nak jelentett 46 vizsgált ügy közül 13 esetben találták rendben a dolgokat.
A célkeresztbe kerültek között komolyabb ügyek is voltak, olyanok, amelyek a büntető törvénykönyv szerint csalásnak számítottak. Előfordult, hogy a projekteket megvalósító cégeknek közös volt a tulajdonosa és saját cégei között számlázott, vagy már megvalósult beruházást az uniós források terhére próbáltak újra kifizettetni. Az egyik gépvásárlási támogatásnál pedig az első üzembe helyezés időpontja fél évvel megelőzte a vásárlás dátumát. A komolyabbak között volt például a Disco Magic Kft. esete. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 24,735 ezer forintot követelt vissza a kiskunhalasi cégtől, amely 2005-ben új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához kapott támogatást, amit aztán a pályázatban jelzetthez, s az elszámolt bizonylatokhoz képest jóval gyengébb minőségű és olcsóbb eszközök beszerzésére fordított.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke pártja nevében azt javasolta, hogy az uniós forrást elnyerő pályázatok esetében a gazdák, a vállalkozások a szerződéseket euróban köthessék meg, és így is bonyolíthassák le. Azt is indítványozta, hogy a korábban megkötött szerződések esetén a forint-euró árfolyam különbségéből adódó óriási nyereségekből képezzenek egy kompenzációs alapot, amelyből a bajba jutott vállalkozásokat támogathatnák. Varju László gazdasági államtitkár reagálásában üdvözölte Pelczné Gáll Ildikó javaslatát. Hozzátette: várja a Fidesz alelnökét és a szakértőket a minisztériumba, hogy közösen tekintsék át a lehetőségeket.
Európa-szerte gyakori hibák
A szabálytalanságok nemcsak Magyarországon, de más uniós államokban is jelen vannak. Az EU számvevőszékének vizsgálata szerint 2006-ban az uniós felzárkóztatási alapok mintegy 12 százalékát szabálytalanul költötték el.
Az esetek többségében nem feltétlenül szándékos csalás történt. Jellemzőbbek voltak a dokumentálás gyenge minősége miatti gondok, illetve, hogy olyasmit finanszíroznak a közösségi forrásból, amire az adott keretből nem lett volna mód. A közbeszerzési eljárásoknál nagyon gyakran sérülnek a szabályok.
Tipikus, amikor például egy kivitelezővel megkötött szerződést az után módosítanak, amikor a projektgazda elnyerte a támogatást. Az új megállapodásban sem a munka, sem annak ideje nem egyezik meg az eredetivel.
Pörög az Antilop
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint hatékonyabb lett a szabálytalanságok felderítése, amióta elindították az Antilop oldalt, amelyen állampolgárok jelezhetik, ha valami gyanúsat észlelnek az uniós pályázatoknál. A bejelentések egy részének sokszor azonban semmi köze az uniós pénzekhez, ezért ezeket az NFÜ minden esetben átadja az illetékes szerveknek, például az APEH-nek. Az oldal indítása óta 425 bejelentés érkezett, ezekből megalapozatlanság miatt - vizsgálat nélkül - 173-at utasítottak el, 34-ről a kivizsgálás után bizonyosodott be, hogy nem helytálló. Mint megtudtuk, 103 ügyet az NFÜ-n belül kezeltek, négy esetet közigazgatási szervnek, illetve bíróságnak továbbítottak, 65-öt más intézményeknek küldtek el, és 46 darab bejelentés esetében még folyik a vizsgálat. A büntetőfeljelentések egyébként nem feltétlenül az eredetileg kivizsgálandó szabálytalansági gyanúkhoz kötődnek.
