A nyugdíjkasszák tavalyi hozamai a korábbi becsléseknek megfelelően igencsak elmaradnak az előző évekétől. A magánnyugdíj-pénztári rendszer 10 éves bevezetése óta először tettek közzé negatív hozamadatokat. A választható portfóliós rendszert nem üzemeltető magánnyugdíjpénztárak vagyonnal súlyozott átlaghozama mínusz 15,82 százalék, az önkénteseké mínusz 11,35 százalék volt tavaly. Rendkívüli eltérést mutatnak a pénztárak befektetési eredményei is. Ez soha korábban nem volt ekkora mértékű - derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség tájékoztatóján, ahol a tagok teljesítményét tették közzé. Nagy Csaba, a szervezet elnöke szerint a legrosszabb eredményt produkáló magánpénztár 33 százalékos mínuszban zárta a múlt évet, ám a legjobb is csupán 6 százalékot produkált, tehát éppen hozta az inflációt. Az önkéntes pénztáraknál hasonló volt a szórás. Igaz a referenciaindexek sem voltak éppen rózsásak: a meghatározó tőzsdék mínusz 42-ot teljesítettek 2008-ban, a fejlődő világ tőkepiacai pedig 65,6 százalékos csökkenést produkáltak.

Idén először kell a pénztáraknak közzé tenniük tízéves átlagos hozamaikat is. Ezek alapján nem annyira dermesztő a kép: egy évtized átlagában legalább az inflációt sikerült ellensúlyozni, még azoknál a portfólióknál is, ahol tavaly a megtakarítások zöme már részvényben volt. A tízéves nettó hozam ott, ahol tavaly még nem vezették be a választható portfóliós rendszert 6-7,5 százalék között volt. Ennél 1-1,5 százalékkal jobb eredményt hoztak a klasszikus befektetési portfóliók azoknál a pénztáraknál, ahol már tavaly választható volt a vagyonkezelés. Itt a növekedési portfóliók - ezekben a részvények aránya minimum 40 százalék - általában évi 2 százalékkal, de volt, ahol majd 4 százalékkal rontotta le tíz év átlagában az éves teljesítményt.

Az OTP befektetési igazgatója, Hamecz István elmondta: az elmúlt év igazi tanulsága a magyar állampapírpiac viselkedése volt. Ez felveti a kérdést, hogy a kötvénymegtakarításokat tényleg hazai papírokban kell-e tartani. Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfóliókezelője elmondta: külföldön sem jobb a helyzet, tavaly egy átlagpénztár globálisan mínusz 20 százalékkal zárt, a nyugdíjcélú megtakarításokban elhelyezett vagyon becslések szerint mintegy 5,5 ezer milliárd dollárral csökkent tavaly.

Az elmúlt évben alig változtak a portfólióösszetételek, így a növekedésiben a részvények súlya átlagosan 75 százalék maradt. Kérdésünkre, hogy ezt miképp érik el - hiszen a részvények az utóbbi hetekben látványosan vesztettek értékükből - Nagy Csaba úgy válaszolt: a befizetésekből vásárolnak részvényt, tehát a szinten tartáshoz nem kell állampapírt eladniuk.

A különböző portfóliók minimális részvényarányát előíró jogszabály határidejét is kitolták két évvel, ez is viszonylag szabad kezet ad a kasszáknak. Ez a módosítás azt is lehetővé teszi, hogy ne legyen kötelező azok átléptetése egy másik portfolióba, akik elértek egy bizonyos kort. Így elkerülhető a veszteség realizálása.

A pénztári szférára is vonatkozó adójavaslat-csomagot Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára úgy értékelte, hogy ez az önkéntes pénztári rendszer, az emberek öngondoskodásba vetett hitének összeomlását hozná magával. Jelenleg az önkéntes (egészség-, nyugdíj- és önsegélyező) pénztári befizetések háromnegyedét állják a munkáltatók, a minimálbér ötven százalékáig adó- és járulékmentesen. A kormány tervei szerint ez a kedvezmény megszűnne. A Stabilitás prognózisa szerint a munkáltatói támogatásból nem lenne adózott jövedelem, hanem teljes mértékben megszűnne.