Szabály az szabály - mondta tegnap Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, válaszolván arra a kérdésre, hogy egyes kelet-európai uniós tagországok a frankfurti székhelyű jegybank nagyobb szerepvállalását sürgetik. Ennek esélyét azonban gyakorlatilag nem látja Trichet, aki azt mondta, hogy minden szabályt be kell tartani az árfolyamrendszerrel (ERM-2) és általában az euró bevezetésével kapcsolatban, s nem kellene olyan látszatot kelteni, mintha egyes országok akkora bajban lennének, hogy merőben szokatlan eszközök bevetéséért kelljen folyamodniuk.

Az ötletet Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő egyértelműen felvetette az utóbbi napokban, sürgetve, hogy az EKB például magyar államkötvényekért cserébe adjon eurót, s ezzel bővítse a magyar bankok likviditását.

Több szót erre a témára nem is vesztegetett az eurózóna jegybankelnöke, hiszen a fő hír az volt, hogy az EKB 0,5 százalékponttal 1,5 százalékra vitte le a kamatot. (A Bank of England szintén ilyen mértékben, de 0,5 százalékra csökkentett, s bejelentette, hogy angol államkötvények vásárlásába kezd.) Trichet azt hangoztatta, hogy az árstabilitás nincs veszélyben, hiszen az infláció irama látványosan lassul. S bár az EKB valamivel két százalék alatti inflációt tart megfelelőnek, most úgy számítja, hogy idén a pénzromlás üteme 0,1-0,7 százalék között alakul majd, de az év közepén még defláció is elképzelhető, azaz az adat elé mínusz jelet kell majd tenni. Jövőre 0,6-1,4 százalékos infláció várható. Decemberben az EKB még 1,1-1,7, illetve 1,5-2,1 százalékot jelzett előre 2009-2010-re.

Az adatok lefelé módosítása még szembeötlőbb a gazdasági növekedést illetően. Három hónapja még csupán nulla és mínusz egy százalék közé eső recessziót vetített előre az EKB, most viszont úgy látja, a zuhanás sokkal nagyobb lesz: -3,2 és -2,2 közé tehető a hanyatlás. Jövőre -0,7 és +0,7 százalékos teljesítmény várható, mert addigra már érzékelhetőek lesznek a gazdaságösztönző intézkedések hatásai. Trichet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az eurózónában sok ország költségvetésében keletkezik hatalmas hiány, s minél előbb vissza kellene térni a hiteles pályára.

A kérdésekre válaszolva kifejtette: az EKB nem szokványos jegybanki lépések révén bővítette a kereskedelmi bankok finanszírozására igénybe vehető eszközöket, mintegy 600 milliárd eurót igyekezett a pénzügyi rendszerbe fecskendezni, s a továbbiakban "semmilyen egyéb lépést sem zárna ki". A jelenlegi kamatszint nem szükségképpen a mélypont, de felhívta a figyelmet rá, hogy a kereskedelmi bankok jegybanki betéteinek kamata már így is rendkívül alacsony, mindössze 0,5 százalék. Az EKB elnöke korábban többször arról beszélt, hogy más jegybankokkal ellentétben nem vinné le az irányadó kamatot (amely most 1,5 százalék) nulla százalékra.