Máltai-magyar harc a Zsolnayért
Februárban akarta eladni a pécsi önkormányzat a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. részvényeinek 49 százalékát, a határidőt azonban nem sikerült tartani. Pedig Pécsnek sürgető a Zsolnay értékesítése. A baranyai megyeszékhely jövőre Európa Kulturális Fővárosa lesz, és Pécs a gyár kihasználatlan területén akarja felépíteni a Zsolnay Kulturális Negyedet. Bár erre a 2010-ig már nincs esély, ám az fontos, hogy a jövő év közepére megépüljön itt egy rangos tárlatok befogadására alkalmas galéria. Ehhez a Zsolnaynak ki kell költöznie a negyed leendő területéről. A költözés 800 milliós költségét a város a cég kisebbségi tulajdonosától várja.
Pécsnek a Zsolnay pénzügyi és piaci helyzete miatt is sürgős a befektető bevonása. Az 1853-ban alapított, s a kiegyezés után fénykorát élő porcelángyár a rendszerváltás óta veszteséges. A cég magánosítására tett kísérletek meghiúsultak, végül 2006-ban Pécs ingyen kapta meg az államtól a gyárat. Az elmúlt években az önkormányzat 1,3 milliárdot pumpált a cégbe, és 846 millióért megvette a gyár területének kétharmadát, hogy ott megépítse a kulturális negyedet. Valószínűleg e pénz nagy része is ráment a cég adósságára. Hogy ez így van-e, és 2008-ban milyen évet zárt a Zrt., azt nem lehet megtudni, mert a cég igazgatója nem nyilatkozik.
A Zsolnay a múlt év végén beolvadt a város legnagyobb cégébe, a Pécs Holdingba. Ez utóbbi januárban meghirdette eladásra a Zsolnay kisebbségi részvénycsomagját. A pályázatot a holding értékeli, de az eladásról a városi közgyűlés dönt. A tenderre a Pécsi Direkt Kft. és a Teclima Magyarország Kft. jelentkezett. Az előbbi ismert cég, vezetője a pécsi Matyi Dezső, akinek cégcsoportja a hazai könyvpiac harmadát birtokolja. Matyi nagy tisztelője a Zsolnaynak, s - mint arról korábban lapunkban írtunk - szeretné a gyárnak visszaadni régi fényét.
A másik pályázó viszont ismeretlen, s ezért sok találgatás övezi. A Teclima a Máltán bejegyzett Limatec Holding leányvállalata. Az elmúlt időszakban több újságcikk is megjelent, amely azt feltételezte, hogy nem a máltai cég, hanem egy hazai befektetői kör akarja megvenni a Zsolnayt, s a Teclima ehhez csak fedőnév. A gyanú arra épül, hogy tavaly a pécsi önkormányzat eladta a város tulajdonában lévő Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) 49 százalékát, s a kisebbségi részvényest, a Hungarian Bus Kft.-t ugyanaz a Jahn Péter képviseli, mint aki most feltűnt a Teclima csapatában. A fentiekre rávilágító lapok azt jövendölik, hogy a PK Zrt.-ben tulajdonrészt szerző befektetői kör lesz a nyertese a Zsolnay-tendernek is. Ebben a csapatban - állítólag - találunk az MSZP-hez és a Fideszhez kötődő befektetőket is, ezért ha a pécsi közgyűlés elé kerül a Zsolnay ügye, akkor a várost irányító szocialista frakcióval együtt voksol majd az ellenzék.
Azt, hogy a Teclima mögött egy "nagykoalíciós" befektető-csoport húzódna meg, s ezért a városi képviselő-testület őket támogatná, az érintettek cáfolják. Tóth Bertalan, Pécs szocialista alpolgármestere azt mondja: nem tud a Teclima pártkötődéseiről. Ugyanezt erősíti Nagy Csaba, a Fidesz-frakciónak a Zsolnay ügyeiben jártas tagja. A már említett Jahn Péter azt nyilatkozta: az a befektetői kör, aki részt vásárolt a PK Zrt.-ben, nem akarja megvenni a Zsolnayt. Jahn ugyanakkor elárulta: Robert D'Alessandro, a Teclima máltai anyacégének a gazdája, régi üzlettársa és barátja, s ezért segített a vállalkozónak, amikor érdeklődött a Zsolnay iránt. Jahn szerint vélhetően ezt értették félre többen, s azt gondolták, hogy ő is részt akar a porcelángyárból. Jahn hozzátette: a máltai befektető rajong a Zsolnay porcelánért, s azért venné meg a céget, mert bízik a gyár talpra állításában. Ezt tudósítónknak küldött levélében megerősítette a máltai befektető is, aki valótlannak nevezte azt a több lapban megjelent állítást, hogy Limatec offshore cég és címe egy postafiók.
A Zsolnay körüli találgatásokat növeli, hogy a Pécs Holding az eredetileg tervezett időpontig nem tudta kiértékelni a gyárért jelentkező két cég pályamunkáját. Kerécz Tamás, a holding igazgatótanácsának elnöke szerint a csúszást az okozta, hogy a holding tárgyalt a két pályázóval, mivel ajánlatuk sok tekintetben pontosításra szorult. A tender értékelése a jövő hét elejére megtörténik, s így a pécsi közgyűlés márciusban dönthet a Zsolnayról.
A városatyák közül többen tartanak attól, hogy a közgyűlés belekényszerül egy elkapkodott döntésbe. Nagy Csaba szerint hiba volt, hogy a testület a holdingra bízta a pályázatot, s nem alakította álláspontját már jóval korábban arról: mit vár a Zsolnay leendő befektetőjétől. Így a közgyűlés részinformációk alapján dönt majd az eladásról. Mert dönteni kell, az évi 38 milliárd forintból gazdálkodó és 30 milliárdos adósságállománynyal küszködő városnak ugyanis nincs pénze a Zsolnay elodázhatatlan és milliárdokba kerülő fejlesztésére.
A Zsolnay sorsa érzelmi kérdés Pécsett. Bár a cégnek már csak 250 dolgozója s alig egymilliárdos árbevétele van, a gyár neve egybeforrt a baranyai megyeszékhellyel: ha a cég elbukik, akkor a város elveszíti egyetlen patinás és híres üzemét. Ezért a városnak olyan befektetőt kell találni, aki megfelelő garanciát nyújt fejlesztési ígéreteire.
