A Cityt győzködte Gyurcsány az igazáról
Villámlátogatást tett a brit fővárosban a magyar kormányfő tegnap. Először az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével, Thomas Mirowval folytatott Veres János pénzügy- és Bajnai Gordon gazdasági miniszter társaságában szűk körű megbeszélést, majd az igazgatótanácsot tájékoztatta a válságkezeléssel kapcsolatos elképzelésekről és igényekről. Délután a J. P. Morgannél befolyásos befektetőkkel és elemzőkkel találkozott.
Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak elmondta, Brüsszelben és Londonban is azt próbálja megértetni, hogy az Európai Unióra nem lehet konfekcióruhát adni, Közép-Európa igényei eltérőek a globális hitelválság megoldásában. A kormányfő idézte Soros Györgyöt, aki szerint ezermilliárd dollárra van szükség, hogy a politikai integrációt gazdasági követhesse, illetve az EBRD elnökét, aki a napokban 350 milliárd dollárra taksálta a régió bankvilágának megmentéséhez szükséges pénzt. Ez fejlesztési forrásokból, likviditásteremtõ pénzekből, tőkebefektetésekből érkezne azzal a céllal, hogy megállítható legyen a nemzeti valuták leértékelődése és javuljon a gazdaság működőképessége.
Gyurcsány nem fogadta el, hogy a brit sajtóban „rossz hangulatúnak" nevezett brüsszeli csúcstalálkozó kudarcot jelentett volna a magyar kormány számára. Szerinte méhkasba nyúlt bele hangsúlyozottan nem hivatalosan előterjesztett javaslatával, melyben 180 milliárd eurós segélycsomagot kért az EU-tól a régió számára. A formális magyar felvetéseket (az anyabankok felelősségét kelet-európai lányaik iránt, az Európai Központi Bank és a jegybankok szorosabb együttműködésének sürgetését) elfogadták a tagországok. Ami nem aratott osztatlan sikert, az a hatoldalas stabilizációs és integrációs program, amit csak a kötetlen ebéden vetett fel.
A Közép-Európáért, de nem annak nevében felszólaló kormányfő szerint Brüsszelben az új kihívásokra nem adtak új válasz. Magyarország változatlanul hangadó kíván lenni abban, hogy a régió együttesen eredményesebben képes leküzdeni a válságot. Gyurcsány ugyan Brüsszel előtt egyeztetett a visegrádi államokkal, ám a Csehország és Lengyelország a nyilvánosság elõtt nem kért a közös fellépésből. Úgy vélte, hogy talán fontosabb számukra a tizenötökhöz való hasonlóság hangoztatása, mint a közép-európai szolidaritás. A kormányfő szerint e téren idehaza a fõ célokban egyetértés van a kormány és az ellenzék között.
Az EBRD-vel folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy a bank vizsgálja az évente rendelkezésre álló 6-7 milliárd euró felemelésének lehetőségét. A jelenlegi alapszabály nem teszi lehetővé, hogy a bank a 20 milliárdos alaptőkéjét meghaladó összeg kihelyezésére vállaljon kötelezettséget. Ha aktivitása két-háromszorosára növekedhetne, 20-40 milliárd euró extra befektetés jutna a térségnek. Az EBRD csapata folyamatosan tárgyal az OTP finanszírozásáról, de a kormányfő a gyógyszeriparban, biotechnológiában, egészségügyben, mezőgazdaságban és a felsőoktatásban is elképzelhetőnek tart megvalósítható projekteket.
Gyurcsány Ferenc szerint a magyar gazdaság finanszírozását sem közép-, sem hosszú távon nem fenyegeti veszély. A tavaly szeptemberben benyújtott költségvetéshez képest a GDP 2,7 százalékának megfelelő szigorítást hajtott végre a kormány a büdzsében. (MTI)
Téved, aki azt hiszi, hogy Európa egységére leginkább a kelet-európai gazdasági válság jelent veszélyt, hogy a gyengébb, volt kommunista gazdaságok lehúzzák gazdagabb nyugati szomszédaikat - írta a The Washington Post. A válság nem egy Nyugat és Kelet közötti régi törésvonalat tárt fel, és pláne nincs szó új vasfüggönyről, ahogy az „ingerült és eredménytelen magyar miniszterelnök fogalmazott" - írja a lap elemzője. (MTI)
