Kölcsönnel segített lakáshitelesek
A bankokkal folytatott múlt heti egyeztetések eredményeként az eredeti koncepcióhoz képest sokat változott a hétfői parlamenti zárószavazásra a lakáshitelesek megsegítését célzó törvénycsomag. A legfontosabb különbség, hogy a hitelintézetek nem a törlesztőrészlet átmeneti mérséklésével segítenének a bajba jutott adósokon, hanem áthidaló kölcsönt adnának, az állam pedig erre vállalna készfizető kezességet. A változtatásra azért volt szükség, mert így az eredeti lakáshitel továbbra is működő, funkcionáló kölcsön marad, melyet nem kell átminősíteni és nem kell utána céltartalékot képezni (a korábbi elképzelés ezt eredményezte volna), vagyis sok járulékos problémától és költségtől kíméli meg a pénzintézeteket.
Az alapgondolat nem változott, vagyis azok a lakáscélú hitellel, tehát a lakóingatlan vásárlására és építésére, valamint felújításra, bővítésre, korszerűsítésre felvett kölcsönnel rendelkezők kérhetik törlesztőrészletük csökkentését (sőt, a kört bővítették az életbiztosítással és a lakástakarékkal kombinált lakáscélú hitelekkel is), akik tavaly szeptember 30-a után, önhibájukon kívül veszítették el munkájukat. (Több adós esetén "elég", ha egyikük marad munka nélkül.) A segítség feltétele, hogy az adós álláskereső legyen (szorosan együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot), emellett bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye a hitel fedezetéül szolgáló ingatlannak kell lennie. Kizáró ok, ha valaki kilencven napon túli, a minimálbért meghaladó tartozást halmozott fel még azelőtt, hogy elvesztette állását.
Mindezeken túl a kölcsön folyósított összege nem haladhatja meg a húszmillió forintot (devizaalapú hitelnél a folyósítás napján érvényes árfolyamon kell átszámítani forintra a tartozást), az adós vagy a vele egy háztartásban élők pedig nem rendelkezhetnek olyan további lakóingatlannal, melyet még a szerződés aláírása előtt vásároltak. Ez utóbbi kritérium egyébként változott az eredeti koncepcióhoz képest, amely mindenkit kizárt volna, akinek egynél több ingatlana van, míg most már több lakáscélú hitele is lehet az adósnak. Sőt, most már azokat az ingatlanokat sem kell figyelembe venni, amelyek az adós háztartásán kívül élők résztulajdonában vannak, vagy haszonélvezeti joguk van rá.
Aki mindezen feltételeknek megfelel és ezt a szükséges iratokkal igazolni is tudja (például a munkaügyi központ által kiállított papírokkal), annak nincs más dolga, mint felkeresni a hitelét folyósító bankot és kezdeményezni törlesztőrészlete csökkentését (erre szeptember végéig van lehetőség). Lakáscélú hiteleknél a havi törlesztőrészletet legfeljebb tízezer forintra lehet csökkenteni, míg életbiztosítással vagy lakástakarékkal kombinált kölcsönöknél a biztosítás díját, illetve a megtakarítási összeget kell fizetni két éven keresztül. Az adós ugyan továbbra is a teljes összegű törlesztőrészletet utalja majd havonta, ám az eredeti és mérsékelt összeg különbözetére a bank áthidaló hitelt nyújt, az adósnak tehát két hitelszerződése lesz.
Az áthidaló kölcsön valójában egy hitelkeretként működik majd, vagyis az ügyfél mindig csak annyi kölcsönt kap, amennyi az éppen esedékes törlesztőrészlet kiegészítéséhez kell. (A hitelt másra nem is lehet felhasználni.) Az áthidaló hitel után a bank a három havi BUBOR-nak (budapesti bankközi kamat - jelenleg 9,5 százalék) megfelelő kamatot számít fel, egyéb díj vagy költség nem terhelheti az ügyfelet. A kölcsön törlesztését a folyósítás megkezdésétől számított két év múlva kell megkezdeni, vagyis akkor, amikor a lakáshitel törlesztőrészlete is visszaáll az eredeti szintre. Az áthidaló hitelt legfeljebb tíz év alatt kell visszafizetni, de a futamidő nem haladhatja meg a lakáskölcsön lejáratát.
Az áthidaló kölcsönre az állam készfizető kezességet vállal: ez azt jelenti, hogy ha a törlesztőrészlet csökkentésének két éve alatt az adós nem tudja fizetni lakáshitelét, akkor az addig kifizetett áthidaló kölcsönt az állam fizeti vissza a banknak, ezután azonban - adó módjára - behajt azt az adóson. Ha a tartozás esetleges behajtása során az APEH megállapítja, hogy hamisított iratokkal tévesztették meg a pénzintézetet, akkor az adósnak a kezesség beváltásakor kifizetett összeg 150 százalékát kell megfizetnie.
Mentőötlet bankoknak
A lakáshitelesek megsegítésére kidolgozott jogszabály részeként az országgyűlés módosította az államháztartásról szóló törvényt is. Ennek eredményeként az állam lehetőséget kapott arra, hogy - az IMF-szerződésben foglaltaknak megfelelően - megsegítse az esetleg bajba kerülő bankokat. A technika a következő: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötvényt bocsát ki, ezt az állam megvásárolja, majd kölcsön adja a támogatásra szoruló pénzintézetnek. A bank a kötvényeket fedezetként felhasználva vonhat be külső forrást, vehet fel például hitelt. A megsegítendő bankról a pénzügyminiszter dönt az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ajánlásai alapján. A kötvényekért a bankoknak bérleti díjat kell fizetniük, ennek mértékét
a felek egyedi megállapodása tartalmazza majd.
Fidesz: sokan kimaradnak
Fidesz szerint a kormány sok százezer rászorult helyzetben lévő adóst hagy segítség nélkül a lakáshiteleseknek nyújtott állami garanciáról szóló törvény - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Mádi László. A párt szakpolitikusa szerint azzal, hogy a garanciát csak a tavaly szeptember 30-a után munkanélkülivé vált adósok kaphatják meg, a kormány túl kicsire szabta a mentőövet. Tavaly ősz óta ugyan mintegy 30 ezer ember vesztette el munkáját, ám csak egy részük rendelkezik lakáshitellel, és felel meg a törvény egyéb feltételeinek, miközben a törlesztőrészletek drasztikus emelkedése miatt több százezer rászoruló lenne, de nem kapnak segítséget a vállalkozók, és azok sem, akik szabad felhasználású jelzálogkölcsönt vettek fel (MTI)
