A Magyar Természetvédők Szövetségének közleménye - amelyet az Egyetemes Létezés és a Greenpeace is aláírt - azt emeli ki, hogy példamutató (és szinte példátlan) politikai konszenzus és együttműködés eredménye a magyar siker: a kormány, a köztársasági elnök, az ellenzék, a civil- és gazdaszervezetek szinte egyöntetűen álltak ki és lobbiztak a hazai álláspont érvényre juttatásáért. Nagyjából ugyanezt hangsúlyozza a környezetvédelmi minisztérium is, kidomborítva a tárca szerepét a döntés előkészítésében. (A hazai szakminiszter helyett ugyanakkor a külügyminiszter képviselte az országot Brüsszelben.) A sokáig ingadozó Németország mellett az EU-n belül a legnagyobb GMO-vetésterületű Spanyolország képviselőjét is sikerült magunk mellé állítani.

A moratórium majdnem egyhangú támogatásának magyarázataként felmerült a már lapunkban is emlegetett szempont az USA protekcionista fordulatáról, illetve ezzel párhuzamosan egy esetleges WTO-eljárás kétes kimeneteléről (ez utóbbitól való félelem ösztönözte korábban arra az Európai Bizottságot, hogy a moratórium feloldását indítványozza). Egy másik elmélet szerint a magyar kérést nagyarányú támogatása valamiféle vigaszdíj a Kelet-Európa gazdasági megsegítésére vonatkozó Gyurcsány-javaslat elutasításáért. Feltehető, hogy a döntésben a közelgő EP-választás is szerepet játszott: a kampány előtt egyik kormány sem akart olyan látszatot kelteni, mintha a bizottság bármit megtehetne a tagállamok ellenében.

Szakértők az eset kapcsán arra is felhívják a figyelmet: a Mon810 továbbra is behozható az országba, és felhasználható például takarmányként, termeszteni viszont a jövőben sem szabad. A moratórium fenntartására vonatkozó döntés egyébként Ausztriára is vonatkozik.

Szorgos lobbizás előzte meg a hétfői uniós környezetvédelmi tanácsülést a génkezelt kukorica termesztésének 2005 óta létező magyar moratóriumának fenntartására - mondta tegnap Göncz Kinga külügyminiszter, aki jelenlétével kívánta jelezni, mennyire fontos Magyarországnak e kérdés megnyugtató megoldása. Hozzátette: Magyarországon társadalmi és politikai konszenzus alakult ki az amerikai Mon810-es génkezelt kukorica elutasítására, ezért is sikerült minősített többséget magunk mögé állítani a tanácsban a bizottság ellenkező javaslatával szemben. A magyar álláspontot erősítette, hogy Ausztria is hasonló aggályokat fogalmazott meg. Ez azért is fontos, mert a döntés nyomán nagyobb figyelmet kapnak azok a magyar kutatási eredmények, amelyek szerint az érintett fajta csökkenti a talajtermékenységet, károsítja az élővilágot, elsősorban a lepkéket, s több rovarölő szert termel, mint amennyit Magyarországon egyszeri permetezéssel a növényre szabad juttatni. Magyarországon egyébként sem honos az a molylepke, amely ellen ezt a fajtát kifejlesztették. A kukoricában lévő méreg viszont az emberi, állati szervezetbe juthat. A magyar kutatási eredmények az európai élelmiszer-biztonsági hivatal (EFSA) azon álláspontjával ütköznek, amely szerint a magyar bizonyítékok nem meggyőzőek. Magyar részről elhangzott, s ebben több részvevő is támogatta, hogy át kellene tekinteni, helyesen jár-e el az EFSA, amikor csak a gyártó cégek által előterjesztett adatok nyomán vizsgálja a génkezelt növényeket. A miniszterek nyitottnak mutatkoztak annak megfontolására is, hogy jobb lenne esetleg nemzeti hatáskörben hagyni egyes génkezelt anyagok engedélyezését, annak tudatában persze, hogy az EU a világkereskedelmi megállapodásoknak megfelelően nyitott a génkezelt mezőgazdasági termékek előtt. (B. M.)