Alig néhány hónap alatt megjárta a mennyet és a poklot az ISD Dunaferr Zrt., amely 2008-ban a vasmű történetének legjobb mutatóit produkálta 334 milliárd forintos árbevételével. Eközben 280 millió dolláros EBITDA-t (adó- és kamatfizetés, valamint az értékcsökkenés leírása előtti üzemi eredményt) ért el. Néhány hónap alatt azonban a gazdasági válság hatására veszteségessé vált a működése. A helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy a cég a 2009-es évre egyelőre még nem tudta véglegesíteni az üzleti tervét.

Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója az okok között elsőként az általános acélipari válságot, a készáruk piacának bedugulását említette, hozzátéve, hogy néhány hónap alatt az acéláruk tonnánkénti 700 eurós ára 300 euró alá csökkent.

Mivel az értékesítés látványosan visszaesett, így a dunai vasmű is kénytelen volt visszafogni a termelését, december óta nagyjából 50-60 százalékos kapacitással működik a dunaújvárosi gyár. Az előkészített beruházásokat már tavaly decemberben leállították, a vezérigazgató szerint azonban hosszú távon nem lehet majd megspórolni a már megkezdett 30 milliárd forintos fejlesztést.

Naumenko elmondta, egyelőre nem látni az alagút végét, így marad a visszafogott termelés, ami viszont - a tavaly decemberi megszorító lépéseken túl - további költségcsökkentéseket igényel. Ennek legfőbb eleme, hogy a vasmű a tervek szerint április elsejétől áttérne a négynapos munkahétre, ami az összes foglalkoztatott számára húsz százalékos jövedelemcsökkenéssel járna. Naumenko szerint kulcsfontosságú, hogy ne kelljen létszámleépítést végrehajtani, hiszen a válság után csak a jelenlegi munkáslétszámmal - nagyjából nyolcezer dolgozóval - tudnának visszatérni a teljes kapacitású működésre.

Valerij Naumenko

A vezérigazgatótól megtudtuk, egyik üzemegységet sem állítják le, mivel az alkalmazott technológia miatt bármelyiknek az újraindítása jelentős költségekkel járna. Valerij Naumenko közölte, a jelenlegi alapanyagárakkal és készáru-értékesítéssel számolva a mostani kapacitás mellett csak veszteséget tudnak termelni. Mindez azt jelenti, hogy a válság elhúzódása esetén három-négy hónapon belül olyan pénzügyi helyzetbe kerülhet a Dunaferr, amit már nem lehetne kezelni jelentős létszámleépítés nélkül.

Naumenko kérdésünkre elmondta, a cégcsoport már tavaly ősszel segítséget kért a magyar kormánytól a problémák kezeléséhez, ám a vezérigazgató eddig hiába tárgyalt személyesen több miniszterrel és államtitkárral, még nem sikerült olyan megoldást találni, amelylyel a magyar állam segíthetné a vasművet. A közvetlen állami támogatásra egyébként nincs mód, ugyanis a vas- és acélgyártás területén az európai unió ezt kifejezetten tiltja.

Mucsi Zoltán, a dunaújvárosi gyár reprezentatív érdekvédelmi szervezetének, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetségnek az elnöke kérdésünkre elmondta: derült égből villámcsapásként érte a dolgozókat a menedzsment bejelentése, hiszen tavaly decemberben már életbe lépett egy komoly megszorító csomag, márpedig a négynapos munkahét bevezetése ennél jóval súlyosabb helyzetbe hozná a munkavállalókat. Mucsi közölte: olyan horderejű döntésről van szó, hogy a következő két hétben valamennyi szakszervezeti tag véleményét kikérik arról, milyen álláspontot képviseljenek a menedzsmenttel folytatott tárgyalásokon.