Perre megy a Nád MPS-H Kft. a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., illetve az annak érdekeltségébe tartozó Paksi Atomerőmű Zrt. ellen. A kft. számításai szerint az állami vállalatok a cég energianád-projektjének elakasztásával 1,75 milliárd forint kárt okoztak, a csúszás miatti elmaradt hasznot pedig 22 milliárd forintra teszi a cég, amelynek utóbbi tételnél ugyancsak vastagon fogott a ceruzája. Bárándy György, a kft. jogi képviselője megkeresésünkre azt közölte, hogy a követelés nagyságrendje valóban ekkora, de összegszerűségében némileg eltér. Az ügyvéd tudomása szerint az MVM közvetve mintegy másfél milliárd forinttal finanszírozta a nádprogram megvalósítását, majd szerinte jogsértő módon kiszállt belőle, akadályozva ezzel a folytatását. Mint kifejtette, az eddigi egyezkedési kísérletek nem vezettek eredményre, ezért a kft. napokon belül elindítja a pert az ügyben. Hozzátette: az MVM jogásza arra hivatkozott, belső vizsgálat zajlik az ügyben, és annak lezártáig nem hozhatnak semmilyen döntést. (Az időközben vezetőt váltó MVM-et az említett időszakban Kocsis István, a BKV jelenlegi vezetője irányította.)

A kft. 2005-ben alakult a magyar nemesítésű és szabadalmú energianád nagyüzemi termelésére és termeltetésére, amihez a tőkeszegény, magyar kutatókból és vállalkozókból álló tulajdonosi kör befektetőt keresett. A bioenergetikai projekt országos jelentőségűnek ígérkezett: egyebek közt több ezer új munkahely létrejöttéről, olcsóbb energiáról, a rossz adottságú mezőgazdasági területek hasznosításáról, és lemaradt térségek felzárkóztatásáról szóltak a tervek. A kimunkálói arra számítottak: könnyű lesz kormányzati támogatást szerezni a megvalósítására.

A kft. a külföldi érdeklődők, és egy konkrét befektetői ajánlat ellenére a megújuló energiaforrások arányának növelését tervező MVM-mel kezdett tárgyalásokat 2006-ban. A kibontakozó együttműködésnek egyértelmű jelei voltak: a kft.-ben tulajdoni hányadot szerzett az "atomerőmű közelinek" számító Vuje nevű, szlovákiai bejegyzésű cég, a kft.-ben kettős ügyvezetés alakult ki az MVM jelöltjének beválasztásával, továbbá a cég felügyelőbizottságának elnöke lett Molnár László, az MVM volt gazdasági vezérigazgató-helyettese. Az MVM egy idő után jelezte, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt.-n keresztül kíván részesedéshez jutni a kft.-ben. Az atomerőmű igazgatósága 2007 júniusában döntött arról, hogy meghatározó részesedést szerez a cégben, továbbá tudatta a kft.-vel, hogy tagi kölcsönt és hitelfedezetet biztosít a program megvalósításához.

A kft. vezetésének állítása szerint közvetve ugyan, de az MVM által biztosított hitel segítségével kezdődhetett meg Bátonyterenyén egy kétmilliárd forintos mikroszaporító üzem megépítése 2007 nyarán. A beruházás azonban a finanszírozás elakadása miatt két hónap múlva leállt, így azóta egy félmilliárd forint értékű, szerkezetkész üzemsor amortizálódik a kisvárosban. Az atomerőmű vezetője, Kovács József 2007 szeptemberében tudatta a kft.-vel, hogy eláll a tervezett üzlettől - holott erről csak a következő évben született hivatalos döntés, legalábbis az MVM nyilatkozata szerint. Azóta az elakadt program és az ügyben kipattant jogvita csőd közeli helyzetbe juttatta a kft.-t.

- Óriási a felelősség terheli az MVM-et, hogy a program nem indulhatott még be Magyarországon, több tízezer embernek megélhetést, és olcsó alternatív energiát biztosítva - fogalmazott Kiss Gábor, a kft. ügyvezetője. Állítása szerint előrehaladott tárgyalásokat folytat a projekt külföldön történő megvalósításáról. Sajnálja, hogy független minősítő cégek és kutatóintézetek pozitív bírálata ellenére sem nyerhették el a kormány támogatását, miközben kicsinyes magánérdekek akadályozzák két éve a hazai megvalósítását. Beszámolója szerint tucatnyi politikust és szakvezetőt keresett fel az elmúlt időkben az ügy előremozdítása érdekében, de - szakmai érvek nélküli - ellenállásba ütközött.

Kiss Gábor a program eddigi finanszírozásával kapcsolatban azt mondta, az MVM vezetése ugyan nem kívánja hivatalosan elismerni, hogy a forrásai állnak a projekt elindítása mögött, de ahhoz senkinek nem férhet kétsége, hogy az eddig elköltött közel egymilliárd forintot nem tudták volna önerőből előteremteni a kft. tulajdonosai. Állítja az építkezés elakadását, és ezzel jelentős nagyságrendű közpénz bennragadását az okozta, hogy nem hagyta "lenyúlni" a programot. Elmondása szerint tavaly a Nemzetbiztonsági Hivatal is bekérte tőle a cége és programja iratait arra hivatkozva, hogy feladata a nemzetgazdaságilag fontos projektek felkutatása, de a mai napig nem derült ki számukra, milyen céllal gyűjtötték az adatokat. A Nemzetbiztonsági Hivatal megkeresésünkre a következő választ küldte: "A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok magát megnevezni nem kívánó illetékese a Népszabadság kérdésére azt válaszolta, nincs tudomása a kérdésben említett vizsgálatról, így nem tud ezzel kapcsolatban semmilyen információval szolgálni."

Rottenbiller Csaba és Schrempf János, a befulladt bátonyterenyei beruházás két alvállalkozó cégének tulajdonos-vezetői arról számoltak be, hogy tavaly ősszel találkozót kezdeményeztek Kovács Józseffel, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójával (az MVM termelési vezérigazgató-helyettesével), aki beszélgetésük során elismerte, hogy az MVM áll a bátonyterenyei beruházás finanszírozása mögött. A találkozón elhangzott az is, hogy a bécsi Meinl Bankon keresztül történt a tranzakció. A cégvezetők elmondása szerint a vezérigazgató közölte velük, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén akár pillanatokon belül folytatódhatna a nádprojekt, amelynek értékeit nem vitatta, a program elakadásáért pedig a kft. vezetőjét okolta.

Az MVM-hez eljuttatott kérdéseinkre nem érkezett érdemi válasz, így továbbra sem világos, állami százmilliók állnak-e a bátonyterenyei fantomüzemben. Mint ahogy az sem, hogy a Nád MPS-H Kft.-ben 2006 novemberében 33 százalékos tulajdoni részt vásároló szlovák Vuje cégnek milyen kapcsolata van az atomerőművel, ahol többféle szakmai feladatot is ellát alvállalkozókon keresztül. Nem válaszolt az MVM arra kérdésre sem, utalt-e a bécsi Meinl Bankba több mint 6,35 millió eurót, amiből végül "csak" hárommillió jutott tovább a bátonyterenyei üzem építésére, és van-e arról tudomása, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal is foglalkozott a nádprojekttel?

Az MVM által lapunkhoz eljuttatott válasz szerint: "A paksi atomerőmű igazgatósága 2006-ban döntött a megújuló energia felhasználásának lehetőségét kínáló projekt részletes vizsgálatáról, 2008-ban azonban, a részletesebb elemzéseket követően elállt az erőmű létesítésének tervétől, ebből következően az ehhez kapcsolódó előkészítő egyeztetések is abbamaradtak.

Az MVM Zrt. jelenlegi vezetésének továbbra sincs tudomása olyan szerződésről, mely alátámasztaná, hogy a korábban tervezett erőműprojekt tüzelőanyag ellátását biztosító Nád MPS-H Kft.-vel bármilyen, kötelezettséggel járó jogviszonya lenne."

A válasz kitér arra is, hogy mivel a kft. jogi képviselete útján kártérítési igényt fogalmazott meg, ezért az MVM-nek "nem áll módjában" az üggyel kapcsolatos, üzleti vonatkozású kérdésekben nyilvánosságra hozni az álláspontját. A Paksi Atomerőmű felügyelőbizottsága vizsgálja az ügyet, amit az MVM nem kíván befolyásolni a véleményalkotásával - áll még a válaszban.

Lakatos András, az amerikai CSLM Group alelnöke megerősítette, hogy cégük a magyar energianád-projektben nagy lehetőséget látott, ezért 2006-ban szerződtek a kft.-vel arról, hogy amerikai befektetők által biztosítják a program finanszírozását. A kft. vezetője egy idő után jogszerűen elállt a megállapodástól arra hivatkozva, hogy az MVM is vállalta a finanszírozást, és az ország számára kedvezőbb, ha magyar tőkével valósulhat meg egy ilyen projekt.

Energianád-ültetés a Bodrogközben