A viharfelhők tavaly már akkor is gyűltek a magyar munkaerőpiac felett, amikor az uniós országok többségében még nőtt a foglalkoztatottság - derül ki a KSH múlt évet összegző helyzetképéből, amelyet a foglalkoztatottság januárral záruló elmúlt negyedévi alakulásának ismertetésével egy időben tették közzé.

Nem csoda tehát, hogy az uniós foglalkoztatottsági tabellán elfoglalt helyünkön (csak Málta van mögöttünk) mit sem tudtunk változtatni: tavaly átlagosan a 15-64 év közöttieknek 56,7 százalékának volt munkája, ez majd tizedével marad el az unióban jellemzőtől. A legjobb pozícióban a 25-54 év közöttiek vannak, az ők körükben maradt a 2007-es 74,4 százalékos foglalkoztatási arány, ami azért még mindig öt százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál.

Az iskolázottság sokat segít, annak dacára, hogy a középfokú végzettségűek tavaly gyorsabb ütemben kerültek ki a munkaerőpiacról, mint ahogy népességen belüli számuk csökkent. Már az egyetemi vagy főiskolai oklevél sem biztos garancia az elhelyezkedésre: az ő számuk a népességen belül gyorsabban nőtt, mint a munkában állók között. Ami viszont a hazai foglalkoztatottsági szint gyászosan alacsony arányát okozza, az változatlanul az alacsony képzettségűek kirívóan rossz foglalkoztatási helyzete.

Alig több mint negyedüknek van esélye az elhelyezkedésre. A múlt évben elsősorban az építőiparban szűntek meg munkahelyek, valamint a szállítás és távközlés területén, de tízezerrel csökkent azt egészségügyben dolgozó nők száma is. Megtört a korábbi évek kedvező trendje: a foglalkoztatottsági szint emelkedése. Tavaly mintegy 25 ezerrel nőtt azoknak a munkavállalási korban lévők (főleg férfiak) száma, akik kívül rekedtek a munkaerőpiacon. (H. Sz.)

Ez év február első három hetében 51 gazdasági szervezet 4076 munkahely megszűnését jelezte. Decemberben 5528, januárban 5227 munkahely-leépítést regisztráltak. Tavaly októbertől ez év február 20-ig összesen 19 ezer fő létszámleépítését jelentették be a munkaadók.