Infúzió a keleti bankoknak
Pénteken londoni, luxemburgi és washingtoni keltezéssel akciótervet tett közzé az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank. A három nemzetközi pénzintézet 6, 11, illetve 7,5 milliárd eurót ajánlott fel, amelyből a hitelválság által sújtott kelet-közép-európai bankoknak és vállalatoknak nyújtanak segítséget.
A többnyire meglévő alapokra épülő, "gesztusértékű" válságmenedzselési kezdeményezéssel kapcsolatban az EBRD szóvivője lapunknak elmondta, hogy az kiegészíti az egyes érintett országok kormányainak önálló intézkedéseit. Előnye, hogy gyors, nagy léptékű és koordinált pénzügyi támogatást képes nyújtani. - Az EBRD az egyetlen, kifejezetten a régióra koncentráló pénzintézetként külön felelősséget érez, hogy az átalakulás eredményei, melyek a rendszerváltás óta egész Európa számára előnyöket hoztak, ne omolhassanak össze - nyilatkozta a szóvivő. Mindhárom nemzetközi pénzintézetre vonatkozik, hogy a befektetések kedvezményezettei elsősorban a bankok, helyiek és külföldi cégek leányvállalatai egyaránt.
Ezek likviditásának biztosításával (hitelnyújtási lehetőségeinek bővítésével) igyekeznek elérni, hogy a reálgazdaságba, különösen a kis- és közepes vállalkozásokhoz elég pénz jusson. A közös kezdeményezés megvalósítása során figyelembe veszi az eltérő makrogazdasági körülményeket, az egyes országokra nehezedő pénzügyi nyomás eltérő mértékét is.
A három pénzintézettől a segítség érkezhet tőkebefektetés, kölcsön, hitelkeret, alárendelt kölcsöntőke, kereskedelemfinanszírozás vagy akár politikai kockázati biztosítás formájában is. Az EBRD igazgatósága éppen a napokban döntött egy 250 millió eurós, az átlagosnál gyorsabban ható finanszírozási lehetőségről, mellyel vállalati ügyfelei rendelkezésére tud állni. Mintegy huszonöt, sikeres üzleti modellre épülő céghez jut el ebből a forrásból legfeljebb 20 millió euró.
A nemzetközi pénzintézetek együttes fellépése többet kíván nyújtani a puszta finanszírozásnál, hiszen tágabb összefüggésben is megoldást keresnek a világméretű válságra. Lépésükkel arra biztatják a nyugat-európai kormányokat és a multinacionális bankokat, hogy mentőakcióik során gondoljanak a leánybankok kiterjedt hálózatára is. A finanszírozási csomagot meghirdető nemzetközi pénzintézetek kinyilatkoztatták: hisznek abban, hogy a kormányok, a pénzügyi szektor, az európai intézmények tetemes és egyeztetett támogatásával a régió úrrá lesz a pénzügyi krízisen, sőt a bankok egészségesebben és erősebben kerülnek ki belőle.
Ennél keményebben fogalmazott a francia Le Figaro című lapnak Thomas Mirow, az EBRD elnöke. - A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra. Az EBRD vezetője szerint bankcsődök fenyegetnek a kelet-európai térségben, ezért az intézmények feltőkésítésére az elemzők számításai alapján 150 milliárd dollárra, az újrafinanszírozásokra pedig 200 milliárd dollárra van szükségük a pénzintézetnek. - Vagyis, az összeomlás elkerülésére az EBRD támogatási programja mellett a kormányok mentőcsomagjára is szükség lesz - hangsúlyozta Mirow.
A Le Figaro értesülése szerint az EBRD programja Magyarország mellett a három balti állam, valamint Bulgária, Románia és az Európai Unión kívül Ukrajna és Szerbia bankjait érinti. A támogatást közvetlenül az érintett bankok kapják. Mirow szerint az anyabankok tőkekivonása kelet-európai leányvállalataikból nem vált általánossá, inkább a megdrágult hitelek jelentenek problémát, amelyhez kiegészítő kockázatként járul a nemzeti valutákra gyakorolt nyomás. - A támogatási programunkat minél előbb be kell indítani, egyébként hitelválság fenyeget Kelet-Európában, azaz nem lesz elegendő hitelforrás a vállalatok, a háztartások és a külkereskedelem számára - mutatott rá a bankelnök. Szerinte a keleti helyzet kihat a teljes kontinensre, ugyanis az eurózóna számára kockázatot jelent, hogy a 10-12 nagyobb nyugat-európai bank jelentős tőkével van jelen Kelet-Európában, s leányvállalataik csődje valószínűleg kihatna az eurózónára is. - Mindent meg kell tenni, hogy ne következzen be a kelet-európai bankszektor csődje - vélte az ERBD elnöke. Úgy vélte, hogy a devizalapú hitelek felvételének folytatása játék a tűzzel, de lehetetlennek tartja annak betiltását, hiszen a kelet-európai országok saját valutájukban csak nagyon magas kamatokkal tudnának hosszú távú kölcsönökhöz jutni.
Az EBRD elnöke lapunknak adott január végi interjújában a következőket mondta a régió megsegítéséről: "A bank új stratégiájának lényege az egyes gazdaságok válságkezelésének támogatása és egyben ellenálló képességük növelése. Miközben nem hanyagolhatóak el azok a bankok sem, amelyeknek nyugati anyavállalatuk van, különös hangsúlyt helyeznénk a helyi pénzintézetekre. Így van ez Magyarországon is, ahol előnyt élveznek a bankszektorba, beleértve az OTP-be irányuló befektetések. A kormánnyal folytatott korábbi egyeztetések nyomán kifejezetten a kis- és középvállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében az EBRD tőkét készül kihelyezni magyar pénzintézetekbe. Kiemelt figyelmet kapnak az önkormányzatok energiahatékonyságot célzó befektetései is, és az alternatív forrásokon alapuló energiatermeléshez való hozzájárulás is szóba jöhet."
