Laudicina előad

- Hogyan látja a térség országainak esélyeit a válságban? Az országok magas költségvetési hiánnyal és adóssággal küzdenek, mi lehet a megoldás számukra?

- Akármilyen meglepő, szerintem az országuk hosszú távon kedvező helyzetben van. Bővül a felsőoktatás, egyre többet költenek kutatás-fejlesztési tevékenységre és a termelékenység is sokat javult az OECD-országok között. Ezek jó jelek, s mivel meggyőződésem, hogy az új technológiák vezetik ki a világot a válságból, nincs okuk a pesszimizmusra. Ugyanakkor, ha a politikai életet nézzük, az árnyalja a képet: csak akkor aknázhatják ki ezeket az adottságokat, ha a politikusaik megegyeznek az országuk hosszú távú céljaiban és az ide vezető útban is. Nézzék meg Írországot, amely nem is olyan rég egy agyelszívástól szenvedő, termelékenységben alulmaradó agrárország volt. Egy minden politikai oldal által elfogadott út mentén azonban az EU egyik legsikeresebb tagállama lett - egészen a válságig.

- Elmondta ezt a hazai politikusoknak is?

- Nem, mert - mivel alig 24 órát töltöttem önöknél - nem találkoztam velük. Mivel a cégünk számos kormánynak és üzleti csoportnak dolgozik, a helyi viszonyokat felmérni jöttem, a saját kollégáim és néhány jelentős üzleti szereplő tapasztalatát viszem magammal.

- Nálunk sűrűn változnak a célok és az oda vezető út is. Érnek így valamit az említett előnyök?

- Az amerikai választási kampányban két különböző ember és politika versengett, de a cél közös volt, amit ma is minden politikai oldal felvállal. Ez mindenképpen szükséges a túléléshez, s ha megkérdeznének a magyar pártok képviselői, ez lenne a fő mondanivalóm.

- Miként változtatja meg a gazdaságot a jelenlegi válság? Megdöntheti a globális üzleti élet modelljét?

- Az utóbbi években már tapasztalható volt, és ezt a válság felgyorsította, hogy a tőke egész másképp viszonyul az üzleti kockázatokhoz, mint korábban: körültekintőbb lett a világ. Ami, látva a pénzügyi krízist, rövidtávon nagyon kedvezőtlen. De a kilencvenes évek gazdasága felelőtlenül túlpörgetett volt. Ma már szerencsére a túlzott kockázatot elutasító magatartás uralja az üzleti életet. Ami a globalizációt illeti, ez egy paradox helyzet: ugyanazok a globalizációs erők, amelyek egészséges gazdasági környezetben üzleti lehetőségeket teremtenek, recessziós időkben fokozott sérülékenységhez vezetnek. Gondoljunk csak arra, hogy Kínában hány ember veszti el a munkáját és költözik vissza vidékre, mert a válság miatt csökken az ipari termelés. S itt figyelmeztetnék a protekcionizmus veszélyeire is: mivel globális cégek jöttek létre a világban, megöli a piacot, ha ezek problémáit protekcionista módon próbálják kezelni.

- Európából úgy látszik: a válsághoz jócskán hozzájárult az USA felpörgetett fogyasztása. Erre rendezkedtek be például az autóipari cégek, melyek ma pénzért kuncsorognak a kormánynál.

- A legfrissebb felmérések szerint az Egyesült Államokban csökkent a válságot megelőző extrém magas fogyasztási hajlam, és nőtt a háztartások megtakarítása. Nagy kérdés, visszatér-e még valaha a költekezési hullám. Mivel valószínűbb, hogy nem, ezért fontos, hogy innovatív technológiákba fektessenek az országok és a cégek, mert ezzel értéket tudnak teremteni. Ami az autóipart illeti: kemény és drasztikus terveket kellett letenniük az asztalra a mentőcsomagot megelőzően. Néhány milliárd dollárt ugyan igénybe vehetnek ahhoz, hogy egyáltalán életben maradjanak, de a technológiai váltást nem odázhatják el.