Pénztárak a vérzivatarban

Eddig csak hírek szóltak arról, hogy tavaly a nyugdíjpénztári befektetések hozama (is) gyászosan alakult, szembesülni csak azok szembesültek a ténynyel, akik folyamatosan figyelemmel kísérték megtakarításaik alakulását. Az elkövetkező hetekben viszont nyilvánosságot látnak a múlt évi "hivatalos" teljesítmények. A kipostázott számlaértesítők pedig (ezek kiküldési határideje idén még június 30-a) - már papíron is rögzítik a szomorú tényeket a több millió önkéntes és magánpénztári tag számára.

Döntési helyzetbe jellemzően az önkéntes pénztári tagok kerülhetnek. Az ő körükben számottevő azok aránya, akik több mint tíz éve tagjai valamelyik pénztárnak, így ők hozzányúlhatnak megtakarításukhoz: a hozamot adómentesen, a tőkét - ha még nincsenek nyugdíjban - leadózva felvehetik. Így akár megelőzésként is jellemezhető az OTP pénztárak tegnapi tájékoztatója. Az OTP önkéntes pénztára az adóigazolásokkal együtt már januárban elküldte a tavalyi hozamokról szóló tájékoztatást, amely a közel 250 ezer tag jó részének hozhatott nem éppen örömteli meglepetést. Ez újabb szög lehet az időskori előtakarékoskodás koporsójába, hiszen a kormány tervei szerint a munkáltatók számára nyújtott eddigi adó- és tb-kedvezmények is megszűnnének. Márpedig a munkáltatói befizetések az OTP pénztárnál a befizetések több mint felét teszik ki, a pénztári szféra átlagában pedig eléri a tagdíjak 75-80 százalékát.

Az OTP önkéntes pénztáránál a tagok mintegy fele nyúlhat már hozzá megtakarításához, ez 120 ezer ember. Országos átlagban még ennél is nagyobb lehet az arány, hiszen az igazi nagy belépési hullám 1994-ben a pénztárak megalakulásánál volt. Várnagy Anikónak, az OTP önkéntes nyugdíjpénztára ügyvezetőjének tapasztalatai szerint a nyugdíjba menők túlnyomó része élt a lehetőséggel, és felvette a megtakarítását, bár pár ezren bennhagyták a pénzüket, kihasználva a kamatadó-mentességet. Az viszont egyáltalán nem volt jellemző, hogy az adókedvezményt visszafizetve vették volna ki az emberek a pénzt. Idén azonban mind többen gondolkoznak azon, hogy ez a kis pénz is biztos pénz. Tehát akár az árfolyamveszteséget is elkönyvelve, esetenként akár az adókedvezményt is beáldozva számolják fel a pénztári megtakarításukat.

Kérdésünkre, hogy ebben a helyzetben mégis mit lehet tenni, az ő előrejelzésük szerint mikorra térhetnek magukhoz a piacok, Nagy Csabánénak, a magánpénztári ág ügyvezető igazgatójának válasza az volt: változatlanul úgy látják, a veszteség realizálása a legrosszabb megoldás. A pénztártörvény lehetővé teszi, hogy a pénztárak tagi kölcsönt nyújtsanak annak, akinek sürgősen pénzre van szüksége, bár ezt egy év alatt vissza kell fizetni. Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat a megtakarítás, aminek a fele vehető fel hitelként. A nyugdíj előtt állóknak pedig azt javasolja, ha nem tudják kivárni a tőkepiaci helyzet javulását, akkor is inkább járadékszolgáltatásra váltsák át a megtakarítást - hangzott a tanács.

Óvatosan a pénztárváltással - jegyezte meg Nagy Csaba, aki a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke is. Tapasztalataik szerint az ügynökök kihasználják a tájékozatlanságot, jóhiszeműséget, és üveggyöngyökért léptetik át az embereket sokszor rosszabbul teljesítő pénztárba.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.