- Most csakis gördülő tervezés lehetséges, nem tudjuk, hogy a gazdasági folyamatok miatt mikor kezd el - és meddig - növekedni ismét drasztikusan a munkanélküliek száma - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azon a tájékoztatón, amelyen a munkaügyi minisztérium idei programjait ismertették. - Sok múlik azon is, mi történik legfontosabb exportpartnerünk, Németország piacain. A német gazdaságkutató, az Ifo legfrissebb előrejelzései drámaiak, és a hatás erőteljesen érződik majd Magyarországon is - véli.

Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi tárca vezetője az Ecostat által becsült 105 ezres számra reagálva hozzátette: részükről merész és szakmailag megalapozatlan lenne e prognózis kommentálása. Ebben az évben mindenesetre százezer ember helyzetét könnyíthetik meg, foglalkoztatását teszik lehetővé a rendelkezésre álló források - összesen 66 milliárd forint. Már elérhető egy hatmilliárdos keret az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázataira, a regionális válságkezelő alapoknál további tízmilliárd forint áll rendelkezésre, és a kormány hamarosan dönt egy uniós forrásból finanszírozott programról is, amely a vállalkozókat, munkáltatókat támogatná a csökkentett munkaidő melletti képzésben, a kieső bér és járulékok fizetésében. Ezt eredetileg 27 milliárdra tervezték, ám a cégek igényeinek felmérése után húszmilliárdra módosították a keretet. További húszmilliárd forintot csoportosítanának át hazai forrásokból munkahelymegőrzésre. Személyre szabott képzési szolgáltatások támogatására - szintén uniós forrásból - tízmilliárdot szánnak ebben az évben.

Készül egy olyan közmunka program is, amelynek célja az, hogy az állás nélkül maradók minél később kerüljenek a passzív ellátás rendszerébe.

Tavaly szeptember 30. és idén január 31. között közel 265 ezer ember veszítette el munkahelyét, ebből csoportos létszámleépítés keretében 16300-an. Összehasonlításképpen: ez az adat 2007-ben 223 ezer, 2006-ban pedig 230 ezer volt. Továbbra is nagy probléma - hívta fel a figyelmet a munkaügyi miniszter -, hogy az álláskeresők mintegy fele nyolc általánossal sem rendelkezik.

- Az MKIK becslései szerint a kis- és középvállalkozói körben a csoportos leépítéseknél háromszor-négyszer többen kerültek utcára - tudtuk meg Parragh Lászlótól. A munkaügyi szolgálat regisztere szerint november óta a bejelentett leépítésekből mindössze az elbocsátottak negyven százaléka került be a rendszerbe.

Még öt szakmát kaparintanak meg a kamarák

A bolti eladó, az épületasztalos, a gépi forgácsoló, a mechatronikai műszerész és a takarító is azok közé a szakmák közé kerülhet - akár már áprilistól -, amelyek vizsgarendszerét, a gyakorlati képzés menetét az MKIK a szaktárcákkal közösen dolgozza ki és működteti a gazdaság igényeinek megfelelően. Mint arról Parragh László beszámolt: a korábbi együttműködéseknek köszönhetően már érzékelhető a statisztikákban az elmozdulás, egyre többen választják a hiányszakmákat, és mennek ácsállványozónak, gépi forgácsolónak, hegesztőnek, géplakatosnak, péknek vagy épp cukrásznak.

Az MKIK elnöke szerint a szakképzést már a 9. és a 10. osztályban el kell kezdeni, a 11. évfolyamban a tanulóidő kétharmadát, a 12. osztályban pedig nyolcvan százalékát szakmai gyakorlattal kell eltölteniük a diákoknak, hogy a cégek elvárásainak megfelelő tudással kerüljenek a munkaerőpiacra.