Mindenki a maga kilábalását keresi
Csehek vagyunk, nem magyarok
Rossz néven veszik a csehek, hogy a pénzpiaci szereplők és a külföldi befektetők egy kalap alá veszik őket olyan gyenge gazdaságokkal, mint amilyen például a magyar. A globális keresletcsökkenés ugyan a cseh exportőrök életét is megnehezíti, többségük azonban kezelni tudja a helyzetet.
Cseh szakértők azt nehezményezik, hogy a pénzpiaci szereplők egy kalap alá veszik a fejlődő keleti piacokat, vagyis nem tesznek különbséget az egyes közép- és kelet-európai országok között. Ezek az elemzések, továbbá néhány gazdasági szaklap szándékosan félrevezető vagy felszínes információkon alapuló cikkei lényegesen meggyengítették a cseh koronát is, valósággal megrémisztették a külföldi befektetőket, akik közül az elmúlt héttől kezdve egyre többen távoznak a prágai tőzsdéről és az országból - mondta Zdenek Tuma. A cseh jegybank elnöke szerint a korona jelenlegi gyengülése leállíthatja az alapkamat fokozatos csökkentésének folyamatát, megdrágítja a hiteleket, tovább növeli a munkanélküliséget, és összességében még inkább lassíthatja az ország gazdasági fejlődését.
Radek Spicar, a Volkswagen-csoporthoz tartozó Skoda Auto külkereskedelmi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a korona gyengülése ezúttal az exportőröknek sem kedvez, mert pang a piac és a kereslet. A Mladá fronta Dnes cseh napilapnak adott nyilatkozatában az euró mielőbbi bevezetése mellett kardoskodott. - A korona árfolyamának jelentős kilengése is azt igazolja, hogy a kis, független pénznemek milyen könnyen válnak a pénzpiacon uralkodó hangulatok és a spekulatív tőke, továbbá a pontatlan és félrevezető információk áldozataivá - vélekedett.
Cseh gazdasági elemzők szívesen idézik a Standard & Poor's (S&P) elemzését, amely szerint ugyan a válság egyre súlyosabban érinti Kelet-Közép-Európát, a régióban azonban vannak erősebb és gyengébb államok. A hitelminősítő intézet szerint Csehország a viszonylag erős gazdasági alapjainak és a továbbra is jelentős fogyasztói keresletének köszönhetően valószínűleg képes lesz úrrá lenni a súlyos gondokon. Az S&P egyébként az erősek közé sorolja még Lengyelországot és Szlovákiát, míg a leggyengébb láncszemeknek az uniós tagországok közül a balti államokat, valamint Magyarországot, Romániát és Bulgáriát tartja.
A térség országainak összemosása és a félrevezető információk miatt a héten a cseh jegybank hivatalosan is tiltakozott. Cáfolta a Financial Times néhány nappal ezelőtti információit, amelyek azt sugalmazták, hogy a külföldi bankok tavaly augusztus végéig 192 milliárd dollárt kölcsönöztek Csehországnak. A valóság ezzel szemben az, hogy Csehország tartozása 38 milliárd dollár - olvasható a bank közleményében. Távol állnak az igazságtól azok a híresztelések is, miszerint a csehek a hiteleik jelentős részét külföldi valutában vették volna fel, s most nem tudnak törleszteni. Az igazság az, hogy a cseh polgárok csupán a hitelállomány 0,1 százalékát vették fel külföldi valutában, mert a cseh koronában kínált hitelek kamatai mindig lényegesen kedvezőbbek voltak.
A pénzügyi válság természetesen Csehországot sem kerülte el. Rendkívül érzékenyen érintette a gazdaságot a nagy hagyományokkal büszkélkedő üveg- és porcelángyárak összeomlása, a haszonjárműveket gyártó LIAZ súlyos helyzete. A leépítések egyelőre nem olyan drámai mértékűek, mint például Magyarországon, ám már Csehországban is jelentős számú munkahely szűnt meg. A még tavaly is tárt karokkal várt, jórészt szakképesítetlen külföldi vendégmunkások közül június végéig legalább 82 ezer személy veszíti el állását. Őket fejenként ötszáz eurós végkielégítéssel és ingyenrepülőjeggyel szeretnék mielőbb hazatessékelni, ám egyelőre csupán ötvenhat mongol élt ezzel a lehetőséggel. Lényegesen csökkent az új állásajánlatok száma is, s a szaklapok a válság egyik jeleként említik, hogy már nemcsak a legjobban fizetett munkahelyek, hanem az átlagos javadalmazást ígérők iránt is megugrott az érdeklődés.
Kamatvágással pezsdítenek a lengyelek
A kommunista rendszer bukása óta a legalacsonyabb szintre, 4 százalékra csökkentette alapkamatát a Lengyel Nemzeti Bank (NBP), hogy ösztönözze a hitelválság következtében bedugult vállalati beruházásokat, és ismét költekezésre bírja a lakosságot. A 0,25 százalékpontos kamatvágás az iránnyal egybeesik ugyan, mértéke azonban némi csalódást okozott elemzői körökben, ahol a többség merészebb, fél százalékpontos kamatvágást remélt - írja a Bloomberg. Három hónap alatt így is 1,75 százalékpontot faragott le az irányadó rátából a jegybank.
Ám mivel ezalatt a gazdasági fejlődésnek a nyoma sem látszott, bőven van még hová lejjebb vinni a kamatot - vélekedik Mateusz Szczurek, az ING lengyelországi vezető elemzője. A gazdasági növekedés a várakozások szerint 1,7 százalékra száll alá a tavalyi 4,8-as és a 2007-es 6,7 százalékos szintről, elsősorban hagyományos, nyugati exportpiacainak beszűkülése miatt. Működőtőke-beáramlásban 40 százalékos visszaesést várnak erre az évre.
Régiónk vezető gazdasága azonban nálunk szerencsésebb helyzetben van, mivel belső piaca így is hatalmas, s csak a megtermelt javak 40 százaléka megy exportra. A költekezést az alacsony infláció és a bevezetett adókedvezmények is serkenthetik. A lengyel vállalatok a megrendeléshiányra hivatkozva leállították fejlesztéseiket, és elbocsátásokkal reagáltak a válságra. A munkaügyi minisztérium előrejelzése szerint 12 százalékra nő az állástalanok aránya az év végére. A decemberi 9,5 százalékról január végére máris 10,5 százalékra romlott a munkanélküliségi ráta, amely a 2003-as 20,7 százalékos mélypont óta egészen októberig (8,8 százalék) javult. Most 1,63 millióan keresnek munkát.
Törvényszerű volt az ipari termelés visszaesése is: a szektor kibocsátása 14,9 százalékkal maradt el januárban az egy évvel korábbi adattól. Ilyen, az elemzői várakozásoknál 3 százalékponttal rosszabb adatra két évtizede nem volt példa.
A bankszektor is a magyaréhoz hasonló gondokkal küzd. A nyugati anyabankok keze ott van a pénzcsapon, de inkább tekernek rajta egyet, mintsem oldanának. A varsói tőzsde bankokat beárazó WigBank indexe a fél év alatt 60 százalékot zuhant, a szektor kilátásait negatív besorolással illeti a Moody's hitelminősítő is - emlékeztet a Reuters.
A kamatcsökkentés ellen szóló egyetlen érv a forinttal együtt mozgó zloty utóbbi négy hétben tapasztalt gyors leértékelődése volt. A fizetőeszköz ötéves mélypontra gyengült az euróval szemben, s egy hete már 4,9 zlotyt ért egy euró. Donald Tusk kormányfő szerint azonban a legnagyobb fenyegetés elmúlt, miután euróeladásokkal sikerült viszszaverniük a zlotyt ért támadásokat. A zloty július óta 32 százalékot gyengült.
Kiszáradtak a román hitelforrások
A román gazdaságot januárban küldte padlóra a válság, elsősorban az ipari termelés és az építőipar esett vissza látványosan. Ezzel párhuzamosan a hazai pénzintézetek nyugati anyabankjai megszigorították a hitelezési feltételeket, olyannyira, hogy most szinte lehetetlen kölcsönhöz jutni. Sok kis- és közepes vállalatot fenyeget a csőd, és velük együtt képtelen értékesíteni termékeit a román autóipar és a kohászati szektor, de nehéz helyzetben van a szállítási és a könnyűipari ágazat is. A bankok hitelblokádját erősíti az ingatlanpiac bizonytalan helyzete is. A bukaresti árak például alig néhány hónap alatt 30-40 százalékkal estek.
Még sem a bukaresti kormány, sem az államfő, sem a román jegybank kormányzója nem ismerte el, hogy megalapozottak lennének azok a nyugati befektetői félelmek, amelyek szerint a kelet-európai (és benne a román) gazdaság öszszeomolhat, de már a román vezetők sem annyira derűlátóak, mint néhány hónappal ezelőtt. Emil Boc kormányfő azt állítja, a kormány mindent megtett annak érekében, hogy a krízis hatásait minimálisra csökkentse. Így válságköltségvetést dolgoztak ki, csaknem teljes körűen befagyasztották a béreket, az állami kiadásokat pedig igyekeztek minél jobban visszafogni. A miniszterelnök szerint a válságból történő kilábalás egyik lehetősége az lenne, ha a megszorító intézkedések révén megtakarított pénzeket nagyszabású infrastrukturális beruházásokra fordítanák. Ez egyfelől sok embernek munkát, másfelől a hazai iparnak létfontosságú megrendeléseket biztosíthatna. Csakhogy a számok mást mutatnak: decemberben és januárban az ipari termelés, a szolgáltatások és a kereskedelem viszszaesése tömeges elbocsátásokhoz vezetett, s a tavaly még munkaerőhiánnyal küszködő Romániában a munkanélküliség idén január végére 4,9 százalékra nőtt.
Emil Boc bevallotta: januárban a költségvetési bevételek 8 százalékkal maradtak el attól, mint amire a kormány a krízisbüdzsében számított. Ekképpen világossá vált, hogy az első negyedévben a román GDP zsugorodására lehet számítani, a tavalyi 7,8 százalékos növekedés után. Nem világos az sem, miből finanszírozza majd a kormány a tavalyi költségvetés 5,2 százalékos GDP-arányos hiányát, bár erre több elképzelés is létezik. Ezek közül az egyik az, hogy Románia forduljon kölcsönért Brüsszelhez, és a kapott összeg megfontolt elköltése fölött a Nemzetközi Valutaalap (IMF) őrködjék. Másik elképzelés szerint Bukarestnek egyenesen az IMF-hez kellene fordulni készenléti hitelcsomagért, mégpedig minél sürgősebben.
Mircea Geoana, a szenátus elnöke szerint mielőbb helyre kell állítani a bankok korábbi hitelezési aktivitását, különben az ország "a hitelezés Szaharájává válik". Geoana szerint Románia legnagyobb problémája az, hogy gazdasága spekulatív jellegű, és az olcsó munkaerőn, illetve a források elpocsékolásán alapul. Mugur Isarescu, az BNR kormányzója szerint a Romániában működő bankok tőkésítése megfelelő, s arra számít, hogy a külföldi anyabankok tőkeemelésekkel hamarosan lehetővé teszik a hitelezés újraindítását. Azt azonban a jegybank kormányzója sem meri ígérni, hogy a lej értékvesztése megállítható. (A fizetőeszköz az euróhoz képest fél éven belül 25 százalékot veszített értékéből.)
