A magyar gazdaságra ugyanazok a tényezők hatnak, mint tavaly novemberben, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentésének idején, csak éppen sokkal erőteljesebben - mondta a jegybank februári jelentését bemutató beszélgetésen Kovács Mihály András, az MNB monetáris stratégia és közgazdasági elemzések szakterületének helyettes vezetője. Azaz a nemzetközi gazdasági helyzet tovább romlott, a magyar bankok hitelezési gyakorlata még vérszegényebb, a kormány intézkedései rövid távon növelik az inflációt és lassítják a gazdaságot, ám hosszú távon segítik a versenyképesség javulását. A bizonytalanság minden korábbinál nagyobb ma Magyarországon.

Mindezek tükrében a jegybank rontott korábbi előrejelzésein. Ebben az évben az MNB 3,5 százalékos, jövőre 0,5 százalékos GDP-csökkenést vár, és az elemzők biztosak abban, hogy legkorábban csak jövő év elején fordulhat növekedésbe a gazdaság. A jegybank idén GDP-arányosan 2,9 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiányra számít. A deficit 2010-ben a kormányfő által bejelentett intézkedések hatására három százalék alatt maradhat, ha azonban azok csak részben valósulnak meg, akkor 3,3 százalék lesz a hiány.

Az infláció az adóemelések hatására átmenetileg öt százalék közelébe emelkedhet, majd 2010 második felétől csökkenni kezd. Utóbbiban már nemcsak az olcsó nyersanyagáraknak lesz szerepük, hanem a belföldi kereslet lassulásának is. A jegybank szerint idén 5,1, jövőre 1,6 százalékkal csökken a lakosság fogyasztása, a reáljövedelme 1,8, illetve 1,2 százalékkal esik vissza, a banki hitelezés pedig a jelenlegi szinten marad. Az infláció 2009-ben 3,7, jövőre 2,8 százalék lehet.

Minden adat, amelyet a jegybank publikált, nagymértékben függ attól, hogy mi valósul meg a bejelentett kormányzati intézkedésekből. Az MNB elemzői inflációs jelentésük elkészítésekor csak azokkal a lépésekkel számoltak, amelyeket a kormányzat kellően részletezett ahhoz, hogy hatásuk kézzelfogható legyen. Így történhetett az, hogy miközben a kabinet 2010-ben 550 milliárd forint megtakarítást vár a bejelentései eredményeként, az MNB ebből csupán 331 milliárd forintot tudott beazonosítani.

A bevételi oldalon az adó-átalakítások célja az adószerkezet megváltoztatása volt, ami abból is kiderül, hogy a költségvetési hatás idén nulla. Az MNB szerint a kormányzati intézkedések mindkét évben jelentősen emelik az inflációt, 2009-2010-ben összességében 2,5 százalékkal.

A jegybank jelentése szerint az ipari termelés visszaesése minden korábbi válság idején tapasztalt recessziónál mélyebb. Kovács Mihály András szerint ebben a zuhanórepülésben az is benne van, hogy a cégek már a válság elején intézkedéseket tettek, például visszafogták a termelésüket. Talán ennek lesz köszönhető az is, hogy gyorsabb kilábalás várható. Ettől függetlenül ebben az évben gyakorlatilag az összes ágazat termelése csökken, még a mezőgazdaságé is, amely szinte biztosan nem képes olyan kiemelkedő eredményt produkálni, mint tavaly. A legerőteljesebb visszaesésre az ipari és a szolgáltatói szektorban számítanak az elemzők. A vállalkozások jövedelmezősége öt százalékkal romlott 2008 utolsó negyedében, a folyamat 2010-ben állhat meg. A béremelések mérséklődése minden ágazatban érzékelhető, ráadásul az MNB a foglalkoztatottak számának további csökkenésére is számít.

Számszerűsített kormányzati intézkedések

Forrás: MNB