Kelet-Európa nagyítóval
- A piac lényegében a gazdasági kilátásokat árazza be, s igenis megkülönbözteti a kelet-európai országokat egymástól - mondta tegnap lapunknak Jacob von Weizsacker, a befolyásos brüsszeli kutatóintézet, a Bruegel vezető elemzője. Egyértelmű a piacok számára is, hogy például Csehországnak sokkal jobbak a mutatói, mint a balti államoknak, Bulgáriának vagy éppen Magyarországnak.
Súlyos, politikailag nehéz döntések sorozatára kényszerül a térség számos országa, amelyek számára sokkal nehezebbé válik a felzárkózás, mint korábban gondolták. Ha nem sikerül hiteles reformcsomagokat az asztalra tenniük, ha nem dolgoznak ki legalább 10-15 évre előre megalapozott növekedési és modernizációs programokat, akkor lemaradnak. Ez kétségkívül új, fájdalmas helyzet elé állítja őket, de a válságnak ez a hatása - teszi hozzá Weizsacker.
- Piaci túlreakció volt a forint leértékelődése, amelyet a gazdaság hosszabb távon korrigálni fog - állította tegnap Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke. A jegybanki vezető kifejtette: ha a magyar gazdaság hosszabb távon egészségesebb pályára áll, a forint árfolyama korrigálni fog. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanarra a korábban tapasztalt árfolyamszintre tér vissza. Ha a forint megpihent is a 300-as euróárfolyam körül, a pesti tőzsdén maradt a lejtmenet. A BUX tízezer pont alá esett, és az OTP árfolyama is tovább zuhant. Az ukrán leánybankot is üzemeltető OTP-nek az sem jó hír, hogy a szomszédban már igencsak nagy a baj: két fokozattal a már igen magas befektetői kockázatra figyelmeztető "CCC" sávba süllyesztette Ukrajna hosszú futamú szuverén devizaadósi besorolását szerdán a Standard & Poor's, az IMF-hitelprogram végrehajtásának növekvő kockázataira hivatkozva.