Gyorsan fogy a válságsegítség
Aki a következő napokban pályázik munkahely megtartására, részmunkaidős foglalkoztatásra, oktatásra az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (OFA), annak talán még jut pénz a célra elkülönített hatmilliárd forintból. Az eddig beérkezett 255 pályázatban a cégek 6,03 milliárd forintot igényeltek. Székely Gabriella, az OFA ügyvezetője azonban azt mondta, a teljes keret 115 százalékára fogadnak jelentkezéseket, ugyanis a már beérkezett pályázatok között vannak olyanok, amelyeket formai vagy tartalmi okok miatt el kell utasítaniuk. Szerinte nagyjából 300 millió forintra tehető az az összeg, amelyre még jelentkezhetnek a válság miatt bajba került vállalkozások. Elvileg november végéig nyitott a lehetőség, de már most látszik, hogy napok kérdése, és a keret lenullázódik.
A szociális és munkaügyi kormányzat becslése alapján mintegy 100 ezer fő állása kerülhet veszélybe a válság miatt. Az OFA az átmeneti gazdasági visszaesés foglalkoztatási hatásainak mérséklésére nyitotta meg 5,95 milliárd forintos pályázati keretét, amelyben állások megőrzésére, részmunkaidős foglalkoztatásra, illetve az elbocsátottak megfelelő kezelésére, oktatására lehet támogatást nyerni. Mint azt Székely Gabriellától megtudtuk, az összegre főleg kis- és középvállalkozások pályáztak, amelyek 90 százaléka munkahelyeket szeretne megőrizni a támogatásból, azaz a bér és a járulék átvállalását kéri az OFA-tól. A jelentkezésekből egyértelműen látszik, hogy a válságnak legkitettebb ágazatok az autó- és az építőipar, ugyanis ilyen tevékenységű vállalkozások adják a pályázók zömét.
Támogatást 3-12 hónapra lehet igényelni. Az ügyvezető szerint nem túl optimisták a cégek a jövőt illetően, ugyanis 118 pályázó egy évre kéri a segítséget, és csak elvétve vannak olyanok, amelyek azt remélik, ennél rövidebb idő alatt is megoldódik a helyzetük. Mint megtudtuk, nagyjából hétezer alkalmazott tarthatja meg részben vagy teljesen az állását a hatmilliárd forint révén. Eddig 12 pályázót értesítettek arról, hogy nyert, az első a Herendi Porcelánmanufaktúra volt.
Aki lemarad az OFA forrásáról, márpedig vélhetően ők lesznek többségben, azok a munkaügyi tárca másik tízmilliárd forintos programján indulhatnak. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) az OFA-hoz hasonló célokat támogat. Ebben az esetben sem teljesen kerek a történet, itt nem az a baj, hogy folyamatosan változtatják a kiírást, és pillanatok alatt kiürül a kassza, hanem túl bonyolult az út, amíg a pénz eljut a vállalkozáshoz. A cégeknek a munkaügyi központoknál kell bejelenteniük igényüket, majd a regionális munkaügyi központok az aktuális összesítésüket elküldik a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak, és közösen munkaerő-piaci programot dolgoznak ki. A kidolgozott, majd jóváhagyott programterveket megkapja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, ahol egy szakértői csoport javaslatot tesz a szakminiszternek, aki végül dönt a támogatásról.
Mint azt a Népszabadság megtudta, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz a regionális munkaügyi központoktól ez idáig még nem érkezett véleményezésre program. Szakértők szerint azonban amikor beindul a program, a pénzek kifizetése is jelentősen felgyorsul, így az előzetes kalkulációk szerint tavasz végéig, nyár elejéig tart ki a pénz. Ezzel vége is lehet az olyan típusú támogatásnak, amikor a kormány konkrét költségeket vállal át a foglalkoztatással kapcsolatban. Nagyon kell sietnie annak, aki ilyen forráshoz szeretne jutni.
Az elképzelés az, hogy amire elfogy az összesen 16 milliárd forint hazai támogatási keret, akkor nyílik meg a 30 milliárd forintos uniós forrás. Ebből a pénzből azokat a munkaadókat támogatnák, akik rövidített munkahétben foglalkoztatják az alkalmazottaikat, a kieső időben pedig továbbképzésre küldik őket. Az unió az utóbbit támogatja, azaz a képzést.
A javaslatot a következő ülésén tárgyalja az Országos Érdekegyeztető Tanács, majd ezt követően kerül a kormány elé. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerint március végéig jelenhet meg a felhívás. Arról, hogy mennyi is legyen az annyi, többféle verzió kering. A munkaügyi tárca két, egyenként tízmilliárd forintos csomagban gondolkozik, amelyből az egyik a 250 fő felett foglalkoztatóknak szólna, közülük is azoknak, akik legalább száz alkalmazottra igényelnek támogatást. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 20, illetve 10, összesen 30 milliárd forintos keretet javasol. Abban sem teljes az összhang, hogy ki kezelje a pályázatokat. A munkaügyi tárca erre a regionális munkaügyi központokat tartaná alkalmasnak, az NFÜ azonban az Európai Szociális Alap Kht.-t, amely évek óta az egyike azoknak a közreműködő szervezeteknek, amelyek uniós pályázatokat kezelnek. Szakértők szerint a munkaügyi központokkal az a baj, hogy nem tartozik a hatáskörükbe az uniós pénzek kezelése, illetve nincsenek erre akkreditálva sem. Úgy tudjuk, az előterjesztés folyamatosan változik, és csak akkor lesz biztos, ha a kormány rábólint a végső változatra.
Az uniós pénztől azt remélik a szakértők, hogy elegendő lesz az idei év átvészeléséhez. A kérdés csak az, hogy erre a típusú támogatásra van-e szükség, vagy inkább az előző kettőhöz hasonlóra.
Döntő többségben a magyar export csökkenése játszhat szerepet abban, hogy idén több mint százezer ember veszítheti el állását Magyarországon - mondta Adamecz Anna az Ecostat Kutató Intézet osztályvezetője. A járműgyártásban és a gépgyártásban 12-12 ezer ember, míg az építőiparban és az ingatlanüzletben 10-10 ezer ember veszítheti el állását. Munkahelymegőrzés szempontjából a legnehezebb helyzetben a járműgyártás van, mivel ez az ágazat szinte teljesen exportra termel. (MTI)
