Dicséretet és pénzt kaptunk Brüsszeltől a reformokért
Magyar gazdaságpolitika, európai válságkezelés, euróbevezetés, kelet-európai bankmentés - e témákat vette elő tegnap egy munkaebéd keretében Gyurcsány Ferenc kormányfő és José Manuel Barroso bizottsági elnök, akik aztán a megbeszélésről beszámoltak a brüsszeli tudósítóknak. A találkozó után Barroso azzal a céllal érkezett a tájékoztatóra, hogy dicsérje Gyurcsányt és a magyar gazdaságpolitikát. Ám kiderült, sok mindenben nem érthettek egyet, már ami ez európai válságkezelést, s azon belül az új tagországokat érintő intézkedéseket illeti. Ezt azonban nem is akarták leplezni, azt mondták, minél több a konzultáció, annál jobb - feltéve, hogy végül azért megegyezésre lehet jutni.
A lényeg: Magyarország március végén lehívhatja az ősszel számára megnyitott 6,5 milliárd eurós uniós hitelkeret második részét, mintegy kétmilliárd eurót, mert a gazdaságpolitikát a kölcsönmegállapodásnak megfelelően alakította. Így újabb feltételek támasztására nincs is szükség, tovább kell haladni ezen az úton. Erről viszont biztosította Barrosot a magyar miniszterelnök. A bizottsági elnök szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal együtt nyújtott, összesen 20 milliárd euró hitel az uniós szolidaritás kifejezője, de Magyarország meríthet a kohéziós és strukturális alapokból is, továbbá rendelkezésre állnak a nemzetközi pénzügyi intézmények. Barroso jelezte: tisztában van a gazdasági nehézségekkel, a kelet-európai bankok problémáival, amelyekről szó lesz a vasárnapi és a többi uniós csúcstalálkozón.
Gyurcsány magyar mondásokkal vezette be a válságkezelésről és az euróbevezetésről tartott rövid értekezését, s ezekkel tette próbára az angolra fordító tolmácsok tudását: a bajban ismerszik meg a barát, ahány ház, annyi szokás, s kettőn áll a vásár. Elismerte, hogy az unió gyorsan lépett ősszel, amikor a fizetési problémák megelőzésére hitelt nyújtott Magyarországnak, de a kereskedelmi banki gondokra utalva arról beszélt, hogy a nyugat-európai anyaintézetek felelősségének ki kell terjednie a kelet-európai leányvállalatokra is, s ezt az érintett uniós országok kormányainak és felügyeleteinek is meg kell érteniük, az Európai Központi Bankról már nem is beszélve. Gyurcsány azt mondta: a nyugat-európai bankok 1600 milliárd eurós eszközállománnyal rendelkeznek Kelet-Európában, s ha ez leértékelődik, annak az eurózóna is kárát látja. - A piac a válságban is egységes, nem csak akkor, ha profitot lehet termelni, meg piacot lehet szerezni e régióban - jegyezte meg.
Szükség van-e tehát kelet-európai bankmentő alapra, amit Gyurcsány már felvetett, és amelynek összegét 100 milliárd euróra tette? A magyar kormányfő válasza egyértelmű igen, Barrosoé a talán, mondván, nem kell meg nem valósult katasztrófa-forgatókönyvekkel foglalkozni, s ezekkel idegesíteni a piacokat. De annyi azért kiderült, egyeztetések folynak erről a nemzetközi pénzügyi intézményekkel. A téma vasárnap ismét előjön, amikor az informális uniós csúcsebéd előtt kilenc kelet-európai ország kormányfői külön is igyekeznek közelíteni a nézeteiket.
Polémia abban a kérdésben is kialakult, vajon gyorsítható-e az euróbevezetés folyamata, vajon ésszerű-e két évig előszobáztatni a belépni óhajtó országokat az európai árfolyam-rendszerbe. Ha valamely gazdaság egyébként fenntartható módon teljesíti az alapfeltételeket, akkor a valutaválság kockázatát igenis csökkenteni lehetne, de ennek érdekében az uniónak is lépnie kellene Gyurcsány szerint. Barroso viszont azt mondta, hogy már négy új tagállam belépett a valutazónába, a feltételek tehát teljesíthetőek, szerinte a labda a csatlakozni vágyók térfelén van. Minél előbb belépnek, annál jobb - tette hozzá, de nem utalt rá, hogy a kritériumok lazíthatók volnának.
A magyar tudósítóknak szervezett külön tájékoztatón Gyurcsány még elmondta: felhívta Barroso figyelmét az uniós támogatásra számító nagyberuházások (25-50 millió euró) lassú elbírálására, s ígéretet kapott a gyorsításra. A kormányfő szerint hatvan ilyen projekt fekszik a regionális biztos irodájában, ebből másfél tucat magyar, de az utóbbi időben mindössze egyet sikerült jóváhagyni, holott a válság egyik ellenszere lehetne a nagy építkezések, munkálatok beindítása.
Magyar Euró Bizottság (MEB) megalapítását tervezi a kormány, amely a testületbe nagy tekintélyű szakembereket jelölne, akik az euró bevezetéséhez szükséges kormányzati cselekvés kontrollját látnák el. (MTI)
