Szalókyné Tóth Judit, a piackutató ügyvezetője szerint a változás tükrözi a vevők legfontosabb szempontját boltválasztásnál: szeretnek megvásárolni egy helyen mindent. Míg a szakboltok kivételével a kicsiknek tovább szűkült a piacuk, addig a nagy eladóterű, modern üzlettípusok - idetartoznak a hiper- és szupermarketek, illetve a diszkontok - versenyében tavaly már egyértelműen a lakóhelyhez jellemzően közel eső, ugyanakkor teljes áruválasztékot kínáló középméretű üzletek, a szupermarketek és a diszkontok törtek előre. A Nielsen szerint a hipermarketek - Tesco, Interspar, Auchan, Cora tartozik ebbe a körbe - az újabb boltnyitások révén tavaly stabilizálták az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum kiskereskedelmi forgalmából való 30 százalékos részesedésüket. Ugyanakkor értékben jelentős mértékben bővült a szupermarketek (Spar, Kaisers, Match), a diszkontok (Aldi, Lidl, Penny, Profi) és a drogériák (DM, Rossmann, Schlecker, Müller) forgalma.

Tavaly a Nielsen szerint a legnagyobb növekedési ütemet éppen a kifejezetten magas árkategóriába sorolható szupermarketek érték el. Úgy tűnik, hogy a hazai bolthálózat forgalmában is egyre hangsúlyosabbá válik két trend: az olcsó kínálatú, illetve a drágább termékeket (is) és több szolgáltatást kínáló boltok térnyerése. Szalókyné Tóth Judit azt mondja: az általuk megfigyelt árukategóriák eladásaiból egyértelműen kirajzolódik ez a kettősség. Míg a diszkontok hazai vásárlói mára az élelmiszernél minden második forintjukat kereskedelmi márkás (többnyire a kifejezetten olcsó) termékekre adják ki, addig a komoly reklámmal megtámogatott, drágább piacvezető márkatermékek a tavalyi forgalomszűkülés közepette meg tudták őrizni piaci súlyukat.

A csökkenés és a verseny vesztesei a Nielsen szerint elsősorban a független, vegyes termékkörű kisboltok. A hazai beszerzési társaságokhoz tartozó boltok közül kevesebbnek kellett tavaly lehúznia a rolót. A kiskereskedelem leginkább a középső országrészben koncentrálódik, itt kilenc százalékkal csökkent a boltok száma 2008-ban. Kiugróan magas ugyanakkor az észak-nyugati országrészben a kisboltok száma, ami Szalóky Tóth Judit szerint az elaprózott településszerkezettel, továbbá azzal magyarázható, hogy a térség a gyengébb vásárlóereje okán egyelőre kevésbé vonzotta oda a nagyobb láncokat.

A két éve tartó kiskereskedelmi fogyasztáscsökkenés mértéke az idén nagyobb lehet az eddigi 2-3 százaléknál, 2009-ben legalább 250-300 milliárd forint visszaesés várható az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint. A forgalmi adózás nehezítése tovább ronthatja a kereskedők kilátásait, csökkentheti a vásárlóerőt - hívja fel a figyelmet a szövetség.