A vagyonból mintegy 38 ezer milliárdot tesznek ki az épületek, építmények, 2-2 ezer milliárd pedig a társaságokban lévő vagyon, valamint a mintegy kétmillió hektár földterület, ami az ország területének körülbelül húsz százaléka. A 42 ezermilliárd forint csaknem kétévnyi GDP-nek felel meg, ám azt, hogy ez nemzetközi összevetésben sok vagy kevés, nem tudni, mivel az MNV nem készített nemzetközi összevetést.

A vagyonkataszter informális lesz, vagyis nem válik hivatalossá. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nyilvántartásba került ingatlanok esetében az adattartalom a működtetők jelentése alapján kerül be, ebben pedig lehetnek hibák is. Ráadásul ahhoz, hogy ez hivatalos legyen, az összes ingatlan esetében vagyonfelmérést kellene végezni, ez azonban túl sokba kerülne. Mindemellett sok esetben a pontos értéket nem is lehet meghatározni. Ilyen például a Parlament épülete, amit ugyan fel lehetne becsültetni egy ingatlanszakértővel, ám nem sok értelme lenne, hiszen nem forgalomképes.

A beszélgetésen Tátrai Miklós kitért arra, hogy a Nemzeti Földalap, aktuális hasznosítási tervét a közelmúltban elfogadták. Ennek egyik elsődleges célja, hogy az állami földek ne maradjanak parlagon, de a földért életjáradék-programot is ebből kell finanszírozni. Utóbbi költsége az idén mintegy 12 milliárd forint. A tervek szerint haszonbérleti szerződésekből mintegy négymilliárd forint, míg értékesítésből körülbelül kilencmilliárd folyik majd be - ehhez mintegy 20 ezer hektárt kell piacra dobni. Ez ugyan egymilliárddal több, mint a cél, ám a fennmaradó összegből a program folyamatos működéséhez földvásárlásokat finanszírozzák majd. (Á. A.)