Felbeszélték a forintot
Volt mire figyelniük tegnap a pénzpiaci szereplőknek. A magyar, a lengyel, a cseh és a román jegybank nyilatkozatokban álltak ki saját devizáik mellett. Egyes hírek szerint jelentősebb euróeladások is voltak, azaz nem csak szóbeli volt az intervenció. Zdenek Tuma cseh jegybankelnök azt mondta: a korona gyengülését nem támasztják alá a gazdasági adatok. Lengyel kollégája, Slawomir Skryzpek kijelentette: a bank kész megtenni azokat a lépéseket, melyek révén megelőzhető a lengyel gazdasági helyzet további romlása. A román központi bank elnöke, Mugur Isarescu pedig arról beszélt, hogy nem zárható ki az árfolyam-emelkedés sem. Mindezeket magyar részről azzal is erősítették, hogy délután Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első embere bejelentette: nem változtatnak a 9,5 százalékos jegybanki alapkamaton.
A lépések és a nyilatkozatok most megtették a hatásukat - fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A fejlemények hatására ugyanis jelentősen erősödtek nap közben az érintett országok devizái. Olyannyira, hogy például a bankközi devizapiacon nyitása után nem sokkal egy euróért még 304 forintnál is többet kellett adni, míg az akcióknak köszönhetően nap közben 292-vel is beérték az eladók.
A nyilatkozatsorozatba teljes mértékben beleillett a MNB monetáris tanácsának a döntése - mondta az elemző. Az kétségtelen, hogy az elmúlt időszak gazdasági fejleményei után egyre több elemző vélekedett úgy a napokban, hogy a MNB hétfőn nem változtat a jelenlegi alapkamaton. Előrejelzéseik így megalapozottaknak bizonyultak - tette hozzá.
A monetáris tanácsban teljes volt az egyetértés, mindenki a tartás mellett szavazott - jelentette ki Simor András a döntést követő sajtótájékoztatón. Indokolásként kifejtette, hogy a gazdaság növekedési kilátásait most borúlátóbban látják, mint korábban. A bővülés lehetőségei a korábban várnál nagyobb mértékben romlottak, mert jelentős a visszaesés azokban az országokban is, ahová számottevő exporttételeket szállít Magyarország. Ráadásul az exporttermékeink felvevőpiacain az idén nagy valószínűséggel egész évben visszaesés lesz, így fellendülés csak 2010-re várható. Emellett a bankok hitelezési kedve is csökkent, ami ugyancsak a növekedés ellen hat, hiszen mindezek miatt a gazdasági szereplők viselkedése is viszszafogottabbá vált.
Simor András kitért a tervezett kormányzati intézkedések hatásaira is. Szerinte a lépések következményeként az infláció átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felére már 3 százaléknál számottevően kisebb árnövekedési ütem várható. A jegybank elnöke hozzátette, hogy a bejelentett kormányzati csomag javíthatja a magyar gazdaság potenciális bővülési lehetőségeit, ám ennek hatása hosszabb távon várható, érezhetően csak 2011-től lesznek érzékelhetőek a jelek.
Kérdésre válaszolva kifejtette: "Magyarországon lebegő árfolyamrendszer működik, ezért az MNB-nek továbbra sincs árfolyamcélja, noha az infláció féken tartása és a pénzügyi stabilitás a jegybank kiemelt célja". Az MNB az új inflációs jelentésben a januári, illetve a február elején rögzített euró/forint árfolyamokkal számolt, így 2010-re például a jelenlegihez közeli árfolyam szerepelt.
A shortolás, azaz az árfolyamesésre játszó spekuláció törvényi korlátozásával (időleges betiltásával) kapcsolatosan elmondta: "ez részben jogi kérdés, ha Magyarországon megtiltjuk a shortolást, akkor is felvetődik, hogy ennek milyen hatása van a nemzetközi piacon létrejött shortolási ügyletekre, például, ha az egyik londoni szereplő egy másik londoni szereplővel ilyen üzletet köt".
A magyar fejlemények kapcsán Suppan Gergely hangsúlyozta, hogy amint a kockázati prémiumok csökkennek, és a gazdasági környezet lehetőséget ad rá, a MNB visszatér a kamatcsökkentési trendjéhez. Éppen ezért úgy gondolja, hogy az év végére 7 százalékra csökkenti a jegybank az irányadó kamatot, a második fél évben végrehajtott nagyobb vágásokkal. A forint árfolyamáról kifejtette: bár most erősödtek a régiós devizák a történtek hatására, azért trendfordulóra nem számít. Úgy látja, ha minden jól megy, akkor a piac a jelenlegi szinten stabilizálódhat, s már ez is jó hír lenne.
A jegybankelnök szerint a válság hatására eldurvult a közbeszéd. Szerinte elszaporodtak a vélemények ütköztetésének a "legnagyobb jóindulattal sem nevezhető" kritikák, amelyek közül Szanyi Tibor kijelentéseit említette meg. A szocialista képviselő arról beszélt, hogy a bankárok egy részét bilincsbe kellene verni, s különösen a jegybank környékén kellene szétnézni. Simor erre úgy reagált: "meg kell nézni, mi van a jegybank környékén: a Parlament... tovább nem folytatom".
Szanyi már Simornak is sok volt
Simor András tájékoztatójának akadt egy rendkívüli része is. A jegybankelnök arról beszélt, hogy a válság hatására eldurvult a közbeszéd, számos olyan kritika jelent meg, amely nem jobbító szándékú. Az elnök figyelmeztetett, hogy a felelősök keresése könnyen bűnbakkereséssé válhat. Simor András ezzel a véleményével reagált a szerinte elszaporodott, a vélemények ütköztetésének a „jóindulattal sem nevezhető" kritikára, amelyek közül Szanyi Tibor kijelentéseit említette meg. A szocialista képviselő egy interjújában arról beszélt, hogy a bankárok egy részét bilincsbe kellene verni, s különösen a jegybank környékén kellene szétnézni. Simor erre úgy reagált: „meg kell nézni, mi van a jegybank környékén: a Parlament... tovább nem folytatom".
