- Kell-e nekünk bármilyen erőmű? Miért nem vásárolunk szimplán a környező országokból áramot?

- Gazdasági válság idején csökken az energiafelhasználás, de arról szó sincs, hogy a környezetünkben több ezer megawattnyi áramfelesleg lenne. Ráadásul a határon csak meghatározott mennyiségű áramot tudunk importálni, több ezer megawatt elektromos energia beszerzéséhez hatalmas összegbe kerülő bővítésre volna szükség - és akkor arról még nem beszéltünk, hogy pénzbe kerül az áram szállítása is. Egyébként minden állam arra törekszik, hogy az energiaforrások terén a lehető legnagyobb mértékben függetlenítse magát a külpiaci hatásoktól. A határokon belül előállított áram árára is nagyobb a befolyása az adott országnak, mint ha külföldről venné meg azt. Azaz, szükség van hazai erőművekre. Létezik a területet szabályozó energiatörvény és egy energiapolitikai koncepció is, amelyeket az utóbbi hónapok történései alaposan felülírtak, megváltoztattak. Csekély vigasz, hogy ez az állítás az egész kontinensre igaz.

- Jelenthet-e bármilyen biztonsági kockázatot, hogy ha összejön, akkor Pakson a jelenlegi kétezer megawattnyi helyett négyezer megawattnyi kapacitás működik?

- A kérdés inkább úgy tehető fel, hogy maga az atomerőmű jelent-e biztonsági kockázatot? Erre más választ adnak a műszakiak, a társadalomtudósok, és mást a zöldek. Egyszerű villamosmérnökként azt mondom: önmagában a méret nem jelent kockázatnövekedést az egyébként is meglévő kockázati szinthez viszonyítva. Az újabb paksi blokkok építésére vonatkozó miniszterelnöki bejelentést egyébként sokan félreértelmezik. Itt semmi másról nincs szó, mint hogy szabad utat kap egy esetleges bővítés előkészítéséhez szükséges folyamat. Ugyanis manapság nincs olyan anyag, hatástanulmány, amely alapján egyáltalán dönteni lehetne Paks bővítéséről.

- Mit gondol, miért az atomenergia vágja ki a biztosítékot a zöldeknél, mikor a többi energiaforrás legalább akkora környezeti terhet jelent?

- Köztudott, hogy a repülés a legbiztonságosabb közlekedési mód, mégis a repüléstől félnek a legjobban az emberek. Mert ha baj van, akkor nagyon nagy a baj. Egészen más, amikor nagy számok statisztikájával foglalkozunk a repüléssel, és más, ha egy gép katasztrófájával szembesülünk. Az atomenergia terén hasonló a helyzet. A nukleáris energia felhasználása fokozott odafigyelést igényel, mert nagyon-nagyon veszélyes üzem. Rendkívül szigorú nemzetközi szabályokat kell betartani az üzemeltetőknek. A csernobili baleset intő jele volt annak, hogy tökéletes biztonság nincs. Az atomenergia nagyon tiszta és nagyon gazdaságos forrás - és a lehető legdurvábban bünteti az emberi és a műszaki hibákat. Talán ez az oka a félelmeknek.

- Szükség van-e bármilyen különleges fejlesztésre a tervbe vett paksi 2000 megawattos erőmű miatt, vagy bármikor ráköthető egy ilyen az elektromos hálózatra?

- Bármilyen új erőmű integrálása a hálózatra rutinfeladat. Az erőművek összekapcsolása, szinkronizálása, terhelésük elosztása megoldott.

- Mibe kerül ma egy atomerőmű? Az atomellenes Energia Klub négyezermilliárd forintot mond, a paksi atomerőmű vezérigazgatója 3-5 milliárd eurót, azaz legfeljebb 1500 milliárd forintot becsül.

- Amikor egy beruházásról döntés születik, akkor nemcsak az építkezés költségét, hanem a teljes üzemidőre vonatkozó költséget kell figyelembe venni. Természetesen egy új atomerőmű megépítése horribilis öszszeg. Azt azonban nehezen lehet ma megmondani, hogy egy 2020 vagy 2025 körül belépő atomerőmű létesítése valójában mibe kerül. A nagyságrend mindenképpen ezermilliárdos. Hogy sok ez, vagy kevés, arról el lehet vitatkozni. Egy atomerőműhöz képest jóval kevésbé izgató beruházás egy metró megépítése. Mégis például a négyes metró költsége 300-600 milliárd forint között mozog - és itt sem tudunk pontos összeget mondani, pedig ez már évek óta épül. Akkor hogyan mondhatnánk pontos számot egy atomerőműről, amelynek még a technológiája sem tisztázott, tervei sem léteznek.

- A zöldek egyik kifogása az újabb "Pakssal" kapcsolatban, hogy növeli kiszolgáltatottságunkat. Valóban bonyolultabb fűtőelemet vásárolni, mint gázt vagy olajat importálni?

- Egy energiahiányos ország legfeljebb a kiszolgáltatottságok fajtái között válogathat, de a vevő-eladó viszony ettől függetlenül fennáll. Ráadásul a gazdasági élet sok más területétől eltérően itt nem a vevő az úr, hanem az eladó. A kiszolgáltatottság manapság erősen függ a szállítási viszonyoktól. Ez év elején bebizonyosodott, hogy a csővezetéki szállításoknál nehezen képzelhető el nagyobb kiszolgáltatottság. Olajat és gázt csak a csővezetékekből nyerhetünk. A fűtőelemek beszerzése és szállítása műszakilag nem könnyű, de szerintem nem ilyen bonyolult.

- Nem lennénk olyan mínuszosak, ha bizonyos energiaforrásokat nagyobb arányban hasznosítanánk. Szóba került a csongrádi vízlépcső megépítése, de még nem kerülhet szóba dunai duzzasztó. Milyen mértékben lenne hasznosítható a hazai vízenergia?

- A vízenergia jó hatásfokú hasznosításának természetföldrajzi feltételei vannak. Magyarország nem kimondottan alpesi ország, nálunk a folyók esése kicsi. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne kisebb erőműveket létesíteni - különösen, ha ezzel másféle problémákat is megoldunk. Ilyen lehet az árvizek levezetése, az öntözés, a hajózás és egyéb természetföldrajzi célok kiszolgálása. De látni kell, hogy a vízenergia a magyar energiaellátásban távlati téren nem lehet meghatározó.

- Miért nem épült eddig tározós erőmű, amely a szélenergia nagyobb arányú felhasználását tenné lehetővé?

- Az árammal az a baj, hogy azonnal fel kell használni, mert nem tudjuk tárolni. A tározós erőművek lényege pedig az, hogy amikor nincs szükség az áramra, akkor a fölös energiával egy magasabban fekvő tározóba szivattyúzzuk fel a vizet, majd amikor áram kell, akkor ezt a vizet ráengedjük a turbinákra. Csakhogy a folyamat harmincszázalékos veszteséggel működik.

- Akkor mit tegyünk a felesleges energiával?

- A műszaki fejlődés jelenlegi iránya ezen a téren az elosztott tárolás. A jövőben például sokkal nagyobb lesz a járművek energiatárolási képessége - az éjszaka feltöltött energiacellákkal nappal működnek majd az autók. Az ilyen autók tömeggyártását lehetővé tevő technológiák kifejlesztését a mostani gazdasági válság felgyorsította. Másik megoldás a hőszivattyús rendszerek elterjedése. Ezek éjszakai árammal fűtik fel az épületeket. Ha fokozatosan kiépül az elosztott tárolási rendszer, akkor szükségképpen nemcsak az éjszakai kis fogyasztású időszakok, hanem a megújuló energiáknál nem minden esetben megjósolható termelési csúcsok levezetésére is mód lesz. Ez a rugalmasság biztosíthatja a megújulók jó hatékonyságú felhasználását.

- A megújulókkal milyen arányban támogatható a magyar rendszer?

- Erre nincs korrekt válasz, mert technológiafüggő a dolog, és mert robbanásszerű fejlődés várható ezen a területen. Százalékos becslésre ezért senki sem vállalkozik. Biztos, hogy folytatódnak a biomassza energetikai felhasználásával kapcsolatos kutatások, illetve folytatódnak a napenergia átalakítását célzó kutatások. Utóbbinak köszönhetően a napelemek ára folyamatosan csökken, miközben a hatékonysága javul. A mai hazai viszonyok között a megújuló források felhasználása nem jelentős. Külföldön is ott nagyobb arányú a megújulók hasznosítása, ahol jelentősek a gazdasági szempontokat kikerülő állami támogatások.

- Támogatja a hazai lignitvagyon energetikai hasznosítását?

- Ha megoldható a keletkező szén-dioxid felszín alatti tárolása, akkor igen. Az azonban egyértelmű, hogy a hazai lignitvagyon nem lehet jelentős és hosszú távú megoldása a hazai energetikának. Legfeljebb átmeneti részmegoldás.

- Mekkora tartalékok rejlenek az energiahatékonyság javításában? Egyáltalán, hol vész el az elektromos energia? Hol tudnánk megspórolni a szóba hozott 2000 megawattos újabb "Paksot"?

- Azt az energiát nem kell megtermelni, amit nem fogyasztunk el. A takarékosság és az energiahatékonyság nagyon fontos. Takarékoskodni lehet például a számítógépeinkkel. Mit gondol, egy asztali számítógép hagyományos üzemmódban mennyi idő alatt fogyaszt el annyi árú áramot, amennyiért azt tulajdonosa megvásárolta. Nagyjából két, két és fél év alatt. És hogyan változik ez, ha a kezelő az automatikus hibernálás funkciót is bekapcsolja? Évekkel megnő ez az időtartam. A mobiltöltők alapfogyasztását a gyártók 0,3 wattról 0,03 wattra szeretnék csökkenteni. Miért? Mert órákra a konnektorban felejtjük a töltőket. Milliónyi töltő esetén már tetemes a megtakarítás. Egy B osztályú hűtő ötször annyi energiát fogyaszt, mint egy AA osztályú. Mindent öszszevetve a mai pazarló háztartások kis beruházással és nagy odafigyeléssel könnyedén elérhetnek harmincszázalékos fogyasztáscsökkenést. És az sem mindegy, hogy mikor fogyasztjuk az energiát. Többtarifás elszámolási rendszerrel például befolyásolni tudjuk a fogyasztási szokásokat is.

Vajta László