Az első Obama-büdzsé tervezete csütörtökön, részletes változata pedig áprilisban kerül a kongresszus elé, és októbertől, a 2010-es pénzügyi évtől esedékes. Orszag korábban azt mondta: a jelenlegi büdzsé fenntarthatatlan. A 90-es évek végét, a Clinton-időszak záróéveit nem számítva az amerikai büdzsé az elmúlt hatvan évben nem mutatott szufficitet, de a hiány a Bush-években ugrott meg jelentősen.

- A most megörökölt deficit 1300 milliárd dollár, azaz a GDP 9,2 százaléka. 2013-ra a büdzsé ezt 533 milliárdra, azaz a GDP három százalékára faragja le - közölte egy kormányzati illetékes. A terveknek ugyanakkor nem kedvez, hogy a 787 milliárd dolláron rögzített élénkítőcsomag, az őszi mentőöv még fennmaradt, 350 milliárdos második fele, illetve a nemrég bejelentett (igaz, PPP-konstrukcióban, azaz a magánszféra bevonásával), akár kétezermilliárdot is kitevő mentőcsomag a bankok rendbetételére, valamint a pénz- és hitelpiaci bizalom helyreállítására egyelőre tovább növeli a deficitet. A kocka 2011-ben fordulhat. Innentől számolnak az utóbbi lépések pozitív hatásaival, illetve a deficitcsökkentés két fő csapásirányától várt könnyítéssel. Az egyik ezek közül a háborús kiadások lefaragása, főleg a 2011-re tervezett iraki kivonulással összefüggésben. (A háborús büdzsé évi mintegy 190 milliárd dollár.) A másik az évi 250 ezer dollárnál többet kereső, azaz a leggazdagabb amerikaiak adókedvezményeinek megszűnése 2010 végén, ahogy még a Bush-időszakban tervezték. Az adóbevételi oldal a gazdagok 35 százalékos adóterhének 39,6 százalékra növekedésével, a luxusadó 45 százalékon tartásával a GDP mostani 16 százalékáról 2013-ra a 19 százalékára emelkedne, a szövetségi kiadások aránya pedig a jelenlegi 26 százalékról 22-re csökkenne. Obama az adózási fegyelem növelésétől, az ellenőrzésektől is több bevételt vár.