Drasztikus fogyókúra a gazdaság felhizlalására
Ígéretéhez híven konkrét kiadáscsökkentő javaslatokkal is előállt a Reformszövetség a 2009-2013 közötti időszakra szóló gazdaságpolitikai programjában. A bemutatott anyag szerint az állami kiadások mintegy ötödét kellene lefaragni 2013-ig: ma a GDP felét teszik ki ezek a kiadások. Ahhoz, hogy ne nyomja agyon az állam a gazdaságot (többek között az adóztatással), a kiadásokat a GDP 42 százalékára kellene lenyomni a következő öt évben. Ez összesen (2009-es bázison számolva) több mint 3000 milliárd forintnyi megtakarítást jelentene. Ennek nagyobb részét az adná, hogy a szakértők néhány kiadási tételből nagyot vágnának még az idén, és ezeket az összegeket a későbbiekben sem engednék emelni, de az államadósság kamatainak csökkenésével is számolnának.
A legnagyobb effektív kiadáscsökkentéseket az állami működést, a nyugdíjak és a gazdasági funkciók terén ajánlják. Az állam (az önkormányzatokat is beleértve) saját magán 550 milliárd forintot spórolhatna a szakértők szerint 2013-ig: ebbe beleszámolják a már bejelentett 60 milliárdos zárolást, a fennmaradó összeget pedig a dologi kiadások csökkentésében, egyes háttérintézmények megszüntetésében, a kiszervezett feladatok számának mérséklésében látják. Úgy vélik, nem létszámcsökkentésről kell dönteni, hanem arról, hogy mennyi pénzből kell kijönnie egy minisztériumnak, s ezért aztán a miniszternek kellene felelősséget vállalnia. Az önkormányzatoknál a képviselői juttatások apasztásából várnának 30 milliárdot.
A nyugdíjaknál az öt év alatt 355 milliárdos megtakarítással számolnának, ami a 13. havi nyugdíj megszüntetéséből és a korengedményes nyugdíjazás szigorításából folyhatna be elsősorban, de a javaslatok között szerepel a 65 éves nyugdíjkorhatár is. Felülvizsgálnák a rokkantnyugdíjasok jogosultságát is. A szociális kiadásokat jövedelmi szinthez kötnék. Rövidebb ideig járna a gyes, igaz, a másik oldalon bővítenék a gyermekgondozó hálózatot és érdemben segítenék a kismamák újbóli munkavállalását. A családi pótléknál jönne a jövedelemhatár és a bruttósítás (utóbbit a kabinet is tervezi).
A gazdasági szereplőknél főként az olyan nagy, pénznyelő állami vállalatokkal van a gond, mint a MÁV vagy a BKV. A vasúttársaság munkaerő-állományának és finanszírozásának átalakítása, valamint a "korrupciós veszteségek" kiszűrése 85 milliárdot hozhat a konyhára a szakértők szerint. Úgy vélik, kisebb összeget az oktatásból és egy "jelképes" 10 milliárd forintot az egészségügyből is ki lehetne vonni, a kultúra fogyasztóinak pedig mélyebben a zsebükbe kellene nyúlni (innen 20 milliárdot csípnének le).
Az öt év alatt mindez 1350 milliárd forintot tenne ki. A nominális összegek befagyasztásával együtt így 2750 milliárd forint juthatna adócsökkentésre 2013-ig a számítások szerint - az idén 150, majd évente 580-780 milliárd forint közötti összegben. Emellett megőriznék a szakértők az államháztartási hiány GDP-arányosan számított 2,5 százalékos szintjét. Mint mondják, a válság miatt más országok logikusan engednek most ebből, Magyarország azonban ezt nem teheti meg.
S hogy az így felszabaduló forrásokból hol engednének? A nemrég kiszivárgott hírekhez képest nem volt meglepő részlete az ismertetett adójavaslatnak, amelynek fő irányai valóban egyeznek a kormányzati tervek irányaival, igaz, a mértékek már mások. A munkáltatói járulékokból három év alatt összesen 10 százalékot engednének, viszont 2010-ben 5000 forintra emelnék a ma havi 1950 forintos egészségbiztosítási hozzájárulást (utóbbi nem szerepel a kormány javaslatában).
Többet engednének a személyi jövedelemadóból is: maradna a 18 és 36 százalékos kulcs, ám évi ötmillió forintnál húzódna már az idén a sávhatár. Vagyis a bérből élők 95 százaléka már 2009-ben teljes mértékben 18 százalékkal adózhatna, ha a Reformszövetségen múlna. A szolidaritási adót itt jövőre vezetnék ki, majd 2011-ben esetleg elvinnék 15 millió forintig a sávhatárt. A minimálbér kvázi adómentességét ma garantáló adójóváírást és a többi kedvezményt is áttekintenék, de ez nem jelentené automatikus megszüntetésüket.
Épp az szja-ban javasolt engedékenység miatt tartják jogosnak és szükségesnek kivetni a 30 milliónál többet érő ingatlanokra az egyszázalékos ingatlanadót. A csökkentések ellentételezéseként már az idén 4 százalékponttal 24 százalékra emelnék az áfakulcsot. Hangsúlyozzák: átmeneti emelést tartanának jónak. Ha a gazdaság állapota megengedné majd, áfacsökkentéssel is lehetne dinamizálni a növekedést.
A vállalkozások esetében az adóterhelés tisztítása és csökkentése lenne fontos a Reformszövetség szerint, ami a versenyképesség javításához feltétlenül szükséges lenne. Nemzetközi szempontból teljesen versenyképes a hazai 16 százalékos, jó ösztönző kedvezményekkel teleültetett társasági adó, ám a helyi iparűzési adó, a kisadók és a különadó miatt a cégek valójában 30-36 százaléknyi adót fizetnek ki. A kedvezmények megtartása mellett 18 százalékra emelnék a társasági adó kulcsát. A kisadók és a különadó 2010-es megszüntetése mellett pedig belekezdenének a helyi iparűzési adó kivezetésébe is. Mint mondták, erre forrást részben az időközben dinamizálódó gazdaságból a költségvetésbe befolyó többlet jelenthetne.
A nagy vonalakban bemutatott reformterv ugyanis azzal számol, hogy a növekedési hatás már 2010 második felében jelentkezne, és 2012-13-ra a magasabb foglalkoztatás, aktivitás és versenyképesség mellett visszaállhatna az ország az évi 3-4 százalékos növekedési pályára. Ehhez egy igen szigorú és gyors eurócsatlakozási menetrend is tartozik. Az euró előszobájának számító ERM II. rendszerhez még 2009 második felében jelentkeznie kellene az országnak a Reformszövetség szerint, a forintot pedig 2012-ben, legkésőbb 2013 elején kellene lecserélni euróra.
A foglalkoztatás és a termelékenység növelése lenne a legfontosabb feladat a reálgazdaságban a következő években. A Reformszövetség szakértői külön anyagokat készítettek a foglalkoztatás, az innováció, a kkv-szektor, valamint a logisztika és közlekedés területére. A foglalkoztatáspolitikának a szakértők szerint sokkal célzottabban és differenciáltabban kellene hatnia: a 15 és 29 éves fiatalok, a 25-40 éves nők, a csak alapfokon iskolázottak és a leginkább lemaradt 10-15 térség esetében. A kkv-ék szempontjából kulcsfontosságú lenne egyrészt az adóteher, másrészt a bürokrácia csökkentése, és azt sem szabadna megkerülnie a kormánynak, hogy valós kkv-stratégiát alkosson, segítse ezeket a vállalkozásokat beépülni a beszállítói hálózatokba. Bár a kormány közlekedéspolitikai elképzeléseit nagyjából jónak tartják a szövetség szakértői, azokat hozzá kellene illeszteni a nemzetközi trendekhez - például ma indokolt lenne az észak-dél irányú útfejlesztés, miközben nálunk jobbára csak kelet-nyugati van. (Hírösszefoglalónk)
A Reformszövetséget 2008 novemberében az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban helyet foglaló kilenc munkaadói szervezet vezetője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi és volt elnökei hozták létre.
Reakciók: igen, nem, talán
Imponáló a Reformszövetség gazdaságpolitikai csomagja, de javaslataik társadalmi hatása időnként dermesztő - mondta Gyurcsány Ferenc, miután konzultált a Reformszövetség tagjaival. A találkozó egyik tanulsága szerinte az: az eddig bejelentett intézkedések iránya helyes volt, ám a Reformszövetség ennél radikálisabb lépéseket javasol. A konzultáción elhangzottak a kormányfőt arról is meggyőzték, hogy a 2006-ban elindított reformpolitika irányai, céljai jók voltak, és most előrébb lenne az ország, ha nincs az erős politikai ellenszél és a népszavazás. A kormányfő azt ígérte, hogy a javaslatokat pontról pontra elemezni fogják a következő hetekben.
Orbán Viktor "óvatosan" nyilatkozott Bécsben a Reformszövetség szombaton közzétett javaslatáról - mondván, még nem látta a dokumentumot. A Fidesz elnöke mindazonáltal örömét fejezte ki, hogy a testület "magáévá tette" a Fidesz korábbi, adócsökkentésre vonatkozó elképzeléseit.
A Fidesz szóvivője szerint a hatékony válságkezeléshez egy új kormány, azaz új választás szükséges. Hétfőn lehetőség lesz erről dönteni, hiszen a parlament elé kerül az Országgyűlés feloszlatásáról szóló népi kezdeményezés és az ugyanerről szóló fideszes indítvány is. A Fidesz egyedül a válságkezelés európai útját támogatja, ami az adócsökkentés - mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a Reformszövetség javaslataira. Emlékeztetett rá, hogy az európai országok nem csökkentik a szociális jellegű támogatásokat, nem arra törekszenek, hogy még nehezebb helyzetbe hozzák az amúgy is nehéz helyzetben lévő embereket.
- A javaslatok alkalmasak lehetnek arra, hogy újra beinduljon a fenntartható növekedés, és a válságból lehetőség legyen - írta közleményében Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke Gyurcsány Ferenctől ehhez a kormányprogram átalakítását várja, Orbán Viktortól pedig érdemi részvételt az elkövetkező időszak vitáiban.
Az MDF támogatja a Reformszövetség válságkezelő, növekedést ösztönző programját, amely Dávid Ibolya elnök szerint egy politikafüggetlen cselekvési program, azzal együtt is, hogy sok hasonlóságot mutat a fórum korábbi javaslataival. Az MDF elnöke úgy vélte, a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt azért utasította el a Reformszövetség elképzeléseit, mert fáj nekik a csomag őszintesége.
Gyors privatizáció az adósságcsökkenésre
Azonnali tennivalókat is megfogalmaz a Reformszövetség az ország stabilitásának megteremtése érdekében. A költségvetési szférában át kellene állni a bértömeg-gazdálkodásra, illetve a bérre költhető öszszes összeg befagyasztását javasolják. (Három-négy éves távlatban 70-80 ezer ember elküldésével számolnak). Gyors privatizációt ajánlanak, s a bevételekből az államadósság tőkerészét apasztanák. Fontosnak tartják, hogy a pénzpiaci stabilizáció után folytatódjék a jegybanki alapkamat csökkentése, és az uniós források bevonásával a mainál nagyobb kamattámogatást kellene adni a kis- és közepes vállalkozások hitelfelvételéhez. Gyorsítani kellene az uniós pályázati rendszert, és felülvizsgálni a létszám- és növekedési elvárásokat.
A közbeszerzésekben pedig helyzetbe hozni a kkv-szektort.
