A jelentős kelet-közép-európai banki érdekeltségekkel rendelkező nyugati pénzintézetek közül többen már bánhatják, hogy milyen aktívak voltak a szektor privatizációjakor. Néhány éve még keményen egymásra licitáltak, csak hogy megvessék a lábukat a feltörekvő piaci térségben, ma pedig attól kell tartaniuk, hogy kitettségük miatt a nagy hitelminősítők rontanak kockázati besorolásukon.

Reális a veszély, hogy a hitelválság és a gazdasági receszszió közepette hamarosan bedőlő keleti érdekeltségek egyszer csak maguk alá temetik az anyabankokat, de legalábbis tovább rontanak amúgy sem rózsás helyzetükön - állapította meg a Moody's Investors Service napokban publikált elemzésében. A nemzetközi hitelminősítő szerint emiatt az anyabankoknak át kell értékelniük keleti stratégiájukat, ellenkező esetben jön a leminősítés. Az elemzés megállapításai kedden mélybe taszították az érintett bankok részvényárfolyamát, a piac a két számjegyű esésekből aztán szerdán egy számjegyűt faragott - ez volt a legjobb hír.

A közép-európai érdekeltségekkel rendelkező nyugati bankok még tartják magukat, noha részvényárfolyamuk gyakorlatilag összeomlott az utóbbi fél évben, s ezzel párhuzamosan piaci értékük is rohamosan csökkent. E téren az OTP-nek nincs miért szégyenkeznie, a maga 74,5 százalékos értékvesztésével a középmezőnyben foglal helyet. A lista élén a Commerzbank áll 86,6 százalékos eséssel. A németek lassan kapaszkodnak vissza, a napokban kiadott gyorsjelentésük szerint a tavalyelőtti 1,9 milliárdos nyereséghez képest mákszemnyi, 3 milliós plusszal zárták 2008-at. Az utolsó negyedévben viszont 809 millió euró volt a veszteség az egy évvel korábbi 201 milliós nyereségbez képest. Mivel az elemzői várakozásoknál szebb számokat tartalmaz a mérleg, az őszszel 8,2 milliárd euróval államilag megsegített Commerzbank árfolyama Frankfurtban 3,5 százalékot erősödött.

A veszteséglistán az osztrák bankok előkelő helyen állnak: mind az Erste, mint, a Raiffeisen International 83 százalékot veszített piaci értékéből. Ők az olasz Unicredit-csoporthoz (70 százalék) tartozó Bank Austriával együtt, régiós leánycégeik révén termelték ki profitjuk döntő részét - írja a Bloomberg. A 2007-es adatok szerint a Bank Austria nyereségének fele, az Erstének 60, a Raiffeisenének viszont 80 százaléka származott a régióból. A Raiffeisennek egyébként ragyogóan sikerült a 2008-as év: rekordnagyságú, 982 millió eurós tiszta nyereséggel zárt, 17 százalékkal felülmúlva 2007-es teljesítményét. Az óvatosság azonban nem árt, ennek jegyében a bank úgy döntött, hogy egyelőre leáll keleti hálózatépítésével, Ukrajnában és Magyarországon létszámcsökkentést hajt végre.

Az osztrák bankok keleti függőségét jól jellemzi, hogy Ausztria GDP-jének 68 százalékával egyenértékű kihelyezésük van a térségben. Az állam az Erstének 1,75, a Raiffeisennek 2,7 milliárd eurós mentőövet dobna, hogy enyhítse gondjaikat.

Portfólióját a legnagyobb lengyel bankkal, a Pekaóval tavaly kiegészítő Unicredit már 4 ezer fiókkal rendelkezik. Kitettsége tehát igen erős, nem véletlen, hogy árfolyama 12 éves mélypontra süllyedt Milánóban a régiót érintő leminősítési fenyegetések hatására. A skandináv bankok is megégették magukat, főként balti befektetéseik révén. A SEB és a Swedbank részvényei 68, illetve 77 százalékkal érnek kevesebbet, mint szeptemberben.

A holland ING pénzügyi csoport sem lehet büszke tavalyi eredményeire, hiszen 3,71 milliárd eurós volt a tavalyi utolsó negyedév vesztesége, ami után a társaság végül úgy döntött, beváltja a kormány által kiállított 10 milliárd eurós csekket. A cég kilátásai nem biztatóak, valószínűleg osztalékot nem fizet, s hétezer fős elbocsátást hajt végre világszerte.

A Komercni Banka révén a cseh pénzpiacon erős Société Générale is tegnap ismertette tavalyi mérlegét. A franciák 87 millió eurós plusszal zárták az utolsó negyedévet, szemben a 2007. év végi 3,3 milliárdos, gigantikus veszteséggel, amit javarészt Jerome Kerviel nevű brókerük 5 milliárdos kárt okozó üzelmeinek "köszönhettek". A harmadik legnagyobb francia bank már érzi keletről fúvó hűvös szeleket: egy orosz üzletükön 300 millió eurót veszítettek, ám így is 2 milliárd eurós profitot értek el 2008 egészében.

Nyugati pénzintézetek a kelet-közép-európai viharzónában

Forrás: Népszabadság-gyűjtés

Orbán kinyittatná az eurócsapokat

- Az Európai Uniónak változtatnia kell a Közép-Európa számára rendkívül hátrányos válságkezelési politikáján, és a térség bankjait euróhoz kell juttatnia - mondta a Fidesz elnöke, miután Varsóban Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán Viktor szerint megengedhetetlen, hogy külön válságkezelést dolgoztak ki az eurózónán belüli és az azon kívüli államok számára. Utóbbiaknak - közte nekünk - jószerével nem jutott semmi - hangoztatta, s emiatt a hátrányba került országok részéről egységes fellépést sürgetett. Égető gondként említette, hogy közép-európai bankok kiszáradnak, nem jutnak euróhoz, mert az eurózónában működő anyabankok - arra hivatkozva, hogy válság van - nem adnak elegendő forrást az itt lévő leánybankoknak. Orbán szerint ez taktika, a magyarországi bankok kiszárítása tűrhetetlen.

Az osztrákok ezt is kiheverik

- Ausztria lehető legjobb, "Aaa-s" adósosztályzatára nem nehezedik nyomás azért, mert osztrák bankok a legnagyobb kelet-európai kölcsönzők között vannak, mondta a Moody's nemzetközi hitelminősítő Ausztria-elemzője, Alexander Kockerbeck, helytelenítve, hogy a piacok pánikszerűen eladásokkal reagáltak a Moody's hét elején megjelent tanulmányára, amely szerint a kelet-európai kockázat veszélyeztetheti a nyugat-európai bankok adósosztályzatait. - Ausztriát ellenállóképes országként tartjuk számon a mostani válság közben, és ez kifejezetten vonatkozik a bankvilágból származó kockázatra is - hangoztatta az elemző. (MTI)