Ötletbörze az Opel és a Saab megmentésére
Valóságos ötletbörze zajlik Németországban arról, miként lehetne kimenekíteni a General Motors rogyadozó birodalmából a "német koronaékszernek" tekintett Opelt. Hét hónappal a Bundestag-választások előtt a "körbe zárt villám" további sorsa egyre komolyabb politikai téma is Európa vezető gazdasági hatalmában, hisz a négy németországi Opel-gyárban több mint 26 ezer munkahely jövője forog kockán.
A kisebbik konzervatív párt, a bajor CSU felszólította a többi német autógyártót, vagyis a Volkswagen-csoportot, a BMW-t és a Daimlert, hogy közösen dolgozzanak ki együttműködési vagy kivásárlási koncepciót az Opel megmentésére. Az Alexander Dobrindt CSU-főtitkár által elővezetett ötletet sületlenségnek nevezte Peer Steinbrück (SPD) pénzügyminiszter. A szociáldemokrata politikus úgy látja: a német állam csak akkor tud bármiben segíteni, ha előbb a detroiti anyacég megállapodik a GM Europe és a szakszervezetek képviselőivel az európai, így a németországi gyárak sorsáról. A GM az Egyesült Álla-mokon kívül legalább 26 ezer munkahelyet tervez leépíteni. Steinbrück, valamint Angela Merkel (CDU) kancellár korábban egyaránt jelezte: a szövetségi költségvetés kész átmeneti hitelekkel vagy kezességvállalással kisegíteni a megfelelő tervekkel előálló Opelt. A talpon maradáshoz állítólag legalább 3,3 milliárd euróra volna szükség.
Az ötletbörzén közben felmerült, hogy a négy helyi Opel-gyárnak otthont adó négy tartomány - Hessen, Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-Pfalz és Türingia - közösen szerezne tulajdonrészt az Opelben, és ezzel a Volkswagenben 20 százalékkal érdekelt Alsó-Szászország példáját követnék. Ehhez előbb nyílt részvénytársasággá kellene alakítani a vállalatot, a papírok egy részét pedig a tőzsdén kellene értékesíteni. Autóipari szakértők előrukkoltak olyan elképzeléssel is, hogy a francia PSA Peugeot-val vagy koreai, esetleg kínai gyártókkal házasítsák össze az Opelt.
A szakszervezetek készek mindenfajta kompromisszumra a 26 ezer munkahely megőrzése érdekében. Hajlandók lennének tárgyalni arról, hogy az Opelnél négynapos munkahetet vezessenek be.
Csődvédelmet kért a svéd Saab autógyár, amely anyavállalatához, az amerikai General Motorshoz hasonlóan súlyos anyagi gondokkal küszködik. A csődvédelem lehetővé teszi számára, hogy kidolgozza az életben maradáshoz szükséges átalakítási terveket, és azokat - a vállalat vezetésének ígérete szerint - három héten belül a hitelezők elé tárja. A cégcsoport terveiben az önállóvá válás, a GM-ről való leszakadás is szerepel, amit az anyavállalat is megerősített. A GM detroiti közleménye szerint a csődvédelem megnyitja az utat a svéd leányvállalat önállóvá válása előtt. Felmerült az ugyancsak a GM-hez tartozó Opellel való összeolvadás lehetősége is. A Saab friss tőkét is szeretne bevonni - magán- és állami forrásból egyaránt. A svéd kormány a héten már elutasította a GM állami támogatásra vonatkozó kérését, amelyet a GM úgy terjesztett elő, hogy vagy megkapják a támogatást, vagy a Saab csődbe megy - írja az MTI.
A svéd ipari miniszter kijelentette, hogy a svéd kormány nem veszi meg, nem államosítja a Saabot, sőt semmiféle segítséget sem akar adni, mivelhogy - mint mondta - a Saab jövőjéért a GM a felelős, és nem a svéd kormány.
- Felelőtlenség a GM részéről, hogy magára hagyja a Saabot, és megpróbálja a svéd adófizetőkre hárítani a felelősséget - hangoztatta a miniszter. A tervek szerint a négyezer Saab-dolgozó folytatja a gyártást egy csődgondnok irányítása alatt.
Decemberben a GM már jelezte, hogy esetleg megválna a Saabtól. Sajtóhírek szerint az érdeklődők között volt a német BMW, a francia Renault, a dél-koreai Hyundai-Kia csoport és az indiai Tata Motors, de azóta sincs hír, hogy bármilyen vásárlási szándék komolyabbra fordult volna. Az évek óta veszteséges Saab egyébként a csődvédelembe való meneküléssel a dél-koreai Ssangyong járműgyártó példáját követi, amely a terepjárók és a felső kategóriás autók iránti drasztikus keresletcsökkenés miatt vált fizetésképtelenné, s rendezi most a sorait.
Bevált a roncsprémium
Meghozta gyümölcsét a "roncsprémium" Olaszországban, ahol a használt autók lecseréléséhez 1500 eurót ad az állam. A kereslet olyannyira megnőtt, hogy a FIAT újraindítja termelését három, kisebb modelljeit gyártó itáliai üzemében, és ezzel nyolcezer embernek ad ismét munkát. Az autócserét elősegítő csekk Németországban is megtette hatását: ott 2500 eurót kaphatnak a polgárok. A németek az év eleje óta szinte rohamozzák az autószalonokat, s a kicsi és olcsóbb autókat részesítik előnyben, de némelyest fellendült a nagyobb autók kereslete is. Olyannyira, hogy több autógyár már bejelentette: újból megnyitja átmenetileg bezárt gyártótelepét Németországban, illetve a rövidítettről visszatér a normális munkaidőre. Ellenpélda is volt: a brit autóipari szövetség (SMMT) szerint januárban 58,7 százalékkal kevesebb autót gyártottak Nagy-Britanniában, mint egy évvel ezelőtt. A hazai kereslet csökkenése miatt a kivitel aránya viszont rekordra nőtt: a gyártott autók 83,5 százalékát exportálták. Romániában pedig 65 százalékkal kevesebb új autót adtak el az év első hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Alig több mint hétezer új autó talált gazdára. Negyedannyi, összesen 1600 fogyott a piacvezető Daciából. A kereslet zuhanását a hitelfelvétel szigorodásával hozzák összefüggésbe.
