Az SZDSZ kevesli a csomagot
- A kormány válságcsomagja túl későn jött, és túl kevés. Jelen formájában nem alkalmas arra, hogy komoly kiadáscsökkentést érjen el vele a kabinet, így aztán nem is támogatható - mondta Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a Liberális Gazdasági Konferencián. Szerinte nem adóemeléssel, hanem kiadáscsökkentéssel lehet előrelépni. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője szerint nem az a kérdés, hogy az ellenzék megszavazza-e a kormány programját, hanem az, az MSZP odaáll-e egy ellenzéki javaslat mellé. Az áfa növelését az SZDSZ csak speciális helyzetben és átmeneti időre tartja támogathatónak.
Csillag István volt gazdasági miniszter szerint 2006-ban még jó lett volna ez a csomag, de most más a helyzet. A kormány tervezett intézkedései nem elegendőek ahhoz, hogy az ország elkerülje az összeomlást. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy látja, az a 210 milliárd forintos megtakarítás, amely elérhető, csak a lyukak betömésére elegendő. Az adóváltozásokat helyes iránynak tartja, de azok nem segítik a kiadások csökkenését. Az előadók azt állították: a tervezett adóváltozásokat év közben nem szabad végrehajtani.
A konferencia szakértőinek egyébként nem kellett sokat gondolkozniuk, amikor azt a kérdést kapták, mit tennének a kormány helyében. Járai Zsigmond volt jegybankelnök szerint fűnyíróval nem lehet kiadást csökkenteni. Ellenben meg lehet szüntetni háttérintézményeket, össze lehet vonni fővárosi kerületeket, és ő bevezetné az egykulcsos adót, valamint a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe utalná a pénzügyi felügyeleti funkciót. Azt is megjegyezte: az MNB-nek jelen körülmények között öntenie kellene a pénzt a piacra. Csillag István és Palócz Éva feláldozná a 13. havi nyugdíjat és a közszféra 13. havi illetményét, mintegy 350 milliárddal csökkentené az állam kiadásait. Utóbbit azért is, hogy visszaálljon a bizalom Magyarország iránt.
Sehová nem vezet, ha azt szajkózzuk, mi megmondtuk. Ne keressünk bűnbakot - mondta Fodor Gábor. A 2001- 2006 közötti hibás gazdaságpolitika juttatta Magyarországot a tönk szélére. Ebben - tette hozzá - az SZDSZ-nek is szerepe volt. Kóka János szerint ma az egyik legnagyobb baj, hogy nincs konzervatív gazdaságpolitika, a Fidesz ugyanis balról előzi az MSZP-t. A két nagy párt halálos ölelése mélybe taszítja az országot - állította.
Csillag István szerint Magyarország csak annak köszönheti, hogy még talpon áll, hogy az EU tagja. Az elmúlt kormányok ott követték el a hibát, hogy az adófizetők zsebére szövetkeztek, a minimálbér adómentessé tételével például azt sugallták, ne fizess adót. Palócz Éva úgy véli, mielőtt a kormány eldönt egy terápiát, fontos tudnia, honnan indult a baj. Szerinte nem a gazdasági világválság kitörésekor, hanem akkor, amikor 2002-2006 között 8 százalék körül alakult az államháztartás hiánya. Azt, hogy mennyire drága a magyar állam, jelzi: amíg az Európai Unió átlagában az állam működésére a GDP 3,5 százalékát költik, addig Magyarország 5,5 százalékot. A 17,5 százalékos magyar szociális kiadási mutató szinte megegyezik az EU 18 százalékos átlagával, de a régió országai jóval kevesebbet költenek. Szerinte azért nem szabad mindenért a fiskális politikát hibáztatni, csupán arról van szó, hogy itt hamar kiderül a hiba, míg az oktatási vagy az egészségügyi rendszerben elkövetett baklövések esetleg csak 10 év múlva derülnek ki.
Abban mindenki egyetértett, hogy a gyógyuláshoz őszinte kommunikáció kell, és egy lenyugodott, nem összevissza kapkodó kormány, amely egyik nap mond valamit, majd másnap annak teljesen ellentmondót lép.
