Ráfáznak az áfaemelésre az uniós pályázók
Levelet ír a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszternek, amiben jelzi: a tervezett három százalékos áfaemelés miatt uniós fejlesztések kerülhetnek veszélybe - mondta Zongor Gábor főtitkár. A közösségi pénzeket elnyert helyhatóságok beruházásaik költségvetését 20 százalékos áfakulcs mellett készítették el, és ehhez igazították az önrészt is. Ha magasabb lesz az áfa, a projektre rakódó plusz- terhet a helyhatóságoknak kell előteremteniük. Egy 1,2 milliárdos program esetében ez 30 millió forintot jelent.
Zongor azt is elmondta: ismét előveszik azt a javaslatukat, hogy a kormány gondolja át az önkormányzatok és az általános forgalmi adó kapcsolatát. Szerinte jelen pillanatban azzal, hogy bizonyos önkormányzati fejlesztések az áfakörbe tartoznak, az állam saját magának oszt vissza pénzt, azaz egyik zsebéből a másikba rakja a forrást. Ez egy olyan belső elszámolás, ami csak bonyodalmakat okoz - tette hozzá.
Ha valóban megvalósul az áfaemelés, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a már leszerződött uniós pályázatok esetében nem módosít a feltételeken, olyan többletterhek rakódhatnak a helyhatóságokra, amelyek akár programok leállításához vezethetnek - állítja Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda vezérigazgatója. Hozzátette, a szükséges önrész akár 30-60 százalékkal is megnövekedhet. Ez különösen azoknak okoz pénzügyi problémát, akik magasabb, például 30 százalékos saját erővel nyertek támogatást. De a jövőbeli fejlesztéseknél is lehetnek gondok, hiszen a magasabb áfa miatt eleve több pénzzel kell beszállniuk az érintetteknek. Szerinte egy lehetséges megoldás, ha az NFÜ lehetőséget biztosít a már leszerződött projektek átdolgozására.
Az NFÜ lapunkkal azt közölte, hogy az alacsony infláció, illetve elsősorban a járulékcsökkentés ellensúlyozó hatása miatt nem számol a beruházások érdemi drágulásával, vagyis azzal, hogy az áfaemelés az uniós projektek megvalósítását kedvezőtlenül befolyásolná.
Nem így látja a helyzetet Oláhné Surányi Ágnes, Velence polgármestere. Mint mondta, vannak olyan fejlesztések, amelyeknél eleve nem is számoltak el járulékokat, de ha e téren meg is takarítanának, az összeget nem írhatnák át a költség-haszon elemzés áfasorába, hiszen arra jelenleg nincs jogszabályi lehetőségük. Velencében több uniós fejlesztés is folyamatban van, az esetleges áfaemelés 2,2 milliárd forint összköltségvetésű idegenforgalmi beruházásukat érintheti. Mint mondta, ebben az esetben az önkormányzat közel 800 millió forint önrészt vállalt. Azért ennyit, mert ez volt az a maximum összeg, amennyit képes megfizetni. Ekkora Velence teherbíró képessége. Ehhez képest minden pluszköltség problémát jelent. Vannak olyan önkormányzatok, amelyeknél a pár százezer forint önrész megemelkedése is finanszírozhatatlan - tette hozzá.
Mint mondja, eddig csak a sajtóból értesültek a kormány terveiről, ezért minden feltételes módban értendő. Ettől függetlenül felelőtlenség lenne nem gondolkozni a problémán. A polgármester optimista: bízik abban, hogy az érintett szervezetek meg fogják találni a megoldást annak érdekében, hogy ne álljanak le fejlesztések, ne vesszen el uniós támogatás.
- Olvastuk a sorok között, és a múlt héten megjelentetett közbeszerzési pályázatokat annak tükrében írtuk ki, hogy vélhetően emelkedik az áfa - mondta Szabó Tamás, Ercsi polgármestere. A szóban forgó fejlesztés, amelyhez a felhívásokat közzétették, egy járóbeteg szakellátó központ létrehozása, amelynek finanszírozása 968 millió forint uniós forrásból és 109 millió forint önrészből áll össze.
Amennyiben valóban megemelkedik az áfa, az önkormányzatnak 30 millió forint pluszpénzt kellene beletennie a projektbe. Mivel erre nem lenne keretük, a közbeszerzési pályázatokat a korábban tervezettnél alacsonyabb áron hirdették meg. Az így megtakarított pénzből finanszírozzák az áfanövekedést. A polgármester másik reménye, hogy mivel az építési piacon jelenleg túlkínálat van, a nagyobb vállalkozások hajlandóak lenyelni a három százalékos adónövekedést, és a 15 százalékos haszon helyett kevesebbel is megelégszenek. Hozzátette: még nem tudja, indulnak-e az idén is uniós pályázaton, de ha igen, a saját erőt már hitelből kell finanszírozniuk.
Bajnaitól a rendőrségre vitték az éhségsztrájkoló nyertest
Éhségsztrájkba kezdett Póka István, az NCT Kft. ügyvezető igazgatója azt követően, hogy a Közép-magyarországi Operatív Program egyik kiírására benyújtott nyertes pályázatukra nem jutott pénz. A cégvezető azt kifogásolta, hogy bár a bírálók kiválónak találták a beadványukat, és támogatásra javasolták, mégsem kaptak pénzt. - Meg voltunk arról győződve, hogy egy 99 embert foglalkoztató, Magyarországon a gépipar legperspektivikusabb területén vezető pozíciójú, magyar tulajdonú, K+F tevékenységet is folytató középvállalat termékmegújítási törekvését támogatni fogják - írta a Bajnai Gordonnak küldött levélben. A vállalkozó szerdán délután a fejlesztési minisztériumban találkozott a tárca vezetőjével, aki megértő volt, de azt mondta: a keret kifogyott. Bajnai Póka szerint megígérte neki, hogy a minisztériumban töltheti az éjszakát, míg a minisztériumi források szerint Póka jelentette ki, hogy ő nem mozdul az épületből. Végül rendőrt hívtak Pókához, és mivel önként nem akarta távozni, bilincsben vezették az V. kerületi rendőrkapitányságra. Este fél hétkor itt sikerült elérnünk a vállalkozót, aki szerint azt mondta: valószínűleg szabálysértési eljárás indul ellene. - Olyan ember vagyok, aki be is fejezi, amit elkezdett - válaszolta arra a kérdésre, folytatja-e az éhségsztrájkot. - Egyelőre a kapitányságon maradok. Itt legalább meleg van - tette hozzá.
A minisztérium azt közölte az ügy kapcsán: a rendelkezésre álló mintegy 1,5 milliárdos keret a legjobb 14 projekt támogatására volt elegendő, többi nyertes tartaléklistára került. A cég pályázata nem volt rossz, de voltak nála jobbak. A nagy érdeklődés miatt az NFÜ már kezdeményezte a források átcsoportosítását, erről a kormány várhatóan a közeljövőben dönt. (W. T. K.)
