Megspórolnák a járadékot

Az Egyesült Államokban a munkaadó érdekelt abban, hogy elüsse elbocsátott alkalmazottját a munkanélküli járadéktól, és az esetek negyedében ezt meg is teszi. Az Obama-csomag a jogosultság időtartamát és összegét is növeli.

Januárban csaknem 600 ezerrel, 11,6 millióra, azaz 7,6 százalékra duzzadt az álláskeresők tábora az Egyesült Államokban - a hivatalos adat szerint. Most először fordult elő, hogy három egymást követő hónapban is félmilliónál több munkahely szűnjön meg. Az alulfoglalkoztatottakkal és az új állás reményéről már lemondottakkal együtt szakemberek húszmillióra teszik a ténylegesen munkanélküliek számát. Azt gondolnánk, legalább a járadékuk biztos - ez azonban egyáltalán nincs így. Az esetek 26 százalékában ugyanis a volt munkaadó utólag megtámadja, és ezzel hátráltatja a kifizetést. Legfőbb oka erre az lehet, hogy - a rendszer egyik visszásságaként - a foglalkoztatási alapba való hozzájárulási kötelezettségét annak függvényében határozzák meg, hány embert tett az utcára. Ha azonban - akár utólag is - elismerteti, hogy volt munkavállalója fegyelmi vétséget követett el, vagy önként távozott, az állam nem fizet járadékot, a cégnek pedig nem növekszik a hozzájárulási kötelezettsége.

Az érvek sokszor annyira gyenge lábakon állnak, hogy a cég képviselője nyomban megfutamodik, és visszavonja a panaszt, ha meglát egy újságírót. Ez történt, amikor a The Washington Post egyik riportjában megszólaltatott egy korábban villanyszerelőként dolgozó
férfit, akinek járadékát - mindössze heti 380 dollárt - azzal próbálta volt vállalata visszatartani, hogy állítólag összekülönbözött a felettesével. Különös helyzetbe került egy marylandi titkárnő is, akinek tényleges főnöke igazolja ugyan, hogy nem maga mondott fel, de papíron - kiszervezett tevékenységként - egy alvállalkozó foglalkoztatta, aki pedig az ellenkezőjét állítja.

Januárban 4,8 millió amerikai vett fel munkanélküli járadékot, ami 1967, a statisztikák vezetése óta a legmagasabb adat. Tavaly januárhoz képest pedig 78 százalékos növekedést jelent. A havi segítség, amelyet a legtöbb államban 26 hétig folyósítanak, nem sokkal haladja meg a szövetségi nyomorszint elkerüléséhez szükséges bevételt. Az országos átlag heti 295 dollár, a legkevesebbet, 179-et Mississippiben, a legtöbbet, 408-at Hawaiion folyósítják. Sokan, a jobb módúak, vagy megfelelő végkielégítéssel távozók közül fel sem veszik.

A kongresszusban a minap, 787 milliárd dollár végösszeggel elfogadott gazdasági élénkítőcsomag az álláskeresők helyzetét is igyekszik megkönnyíteni, miközben a fizetőképes keresletet is növeli ezzel. Heti 25 dollárt rátesznek a járadék összegére, és a 26 hetes időtartam lejártával - az év végéig legalábbis - további 33 héttel meghosszabbítják a jogosultságot. Erről már tavaly született ugyan törvény, de az Obama-csomag nélkül a hosszabbítás lehetősége márciusban megszűnt volna.

Egy további intézkedésként az első 2400 dollárig emelik meg a járadék adómentességét, illetve pénzt kapnak azok az államok, amelyek szélesebb körben hajlandóak fizetni a járadékokat. A pénzügyi szféra állásvesztéseivel különösen sújtott New York például - ahol 420 ezren veszik fel a heti 405 dollár járadékot, szemben a tizenkét hónappal ezelőtti 175 ezerrel - kétmilliárd dollárral megnöveli az ezt biztosítóalapot. Országosan a várakozások szerint félmillió fővel bővülhet így a járadékjogosultak száma.

Ezzel együtt a csaknem teljes republikánus ellenkezés mellett elfogadott Obama-csomag nem a segélyezettek körének növelésétől, hanem a munkahelyek tömeges létrehozásától várja az áttörést. Barack Obama elnök elnöksége első két évében 3,5 millió álláshely megteremtésére, illetve megtartására számít. A kongreszszus költségvetési irodája szerint az élénkítő lépésekkel az év utolsó negyedévére 800 ezerrel-egymillióval, egy évvel később pedig 1,2-3,6 millió fővel nőhet a foglalkoztatottak száma.

Szemétkedett, hogy elbocsássák

 

Rendetlenséget és szemetet csinált egy étteremi alkalmazott a munkahelyén, hogy elbocsássák, amit azért szeretett volna, hogy jogosult lehessen munkanélküli-segélyre. Ha önként távozik, nem járt volna neki. A 35 éves férfi szanaszét szórt süteményeket a padlón, a konyhában az edényeket, serpenyőket hajigálta szét, a raktárban pedig mártásokat öntött a padlóra.

Az eset Wisconsin államban történt. A férfi ellen eljárás indult rongálásért. Terve félig sikerülhetett: valószínűleg tényleg kirúgja az étterem tulajdonosa, de mégsem kap segélyt. (MTI)

A nagy világválságot idéző demonstráció a New York-i tőzsde épülete előtt
A nagy világválságot idéző demonstráció a New York-i tőzsde épülete előtt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.