Magyarország januárban sikerrel hárította el a gázkrízist, így tovább kell folytatni az egyetlen ellátási forrástól, illetve a fűtőanyagtól való függetlenedést - értékelte a helyzetet parlamenti beszédében Gyurcsány Ferenc. Ezért több támogatást kapna a megújuló forrású energiatermelés, az alternatív energiaforrások, például a biomassza vagy a geotermikus energia. Ezen túlmenően a kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy még a tavaszi ülésszakban döntsön a paksi atomerőmű kapacitásának megduplázásáról. Ezáltal szerinte hasonló problémák esetén már nem kellene rettegni attól, hogy nem lesz fűtés vagy áram.

A paksi atomerőmű jelenlegi kapacitása valamivel több mint 1800 megawatt (MW), amivel az ország legjelentősebb, az áramfogyasztás közel 40 százalékát biztosító termelője. Tulajdonosa az állami Magyar Villamos Művek (MVM). Az erőműben a jelenlegi négy blokk élettartam-hosszabbítása, illetve kismértékű kapacitásnövelése folyik. Ennek keretében a 2012-2017-ben lejáró szavatosságú blokkok üzemidejét 2032- 2037-ig meghosszabbítják. A paksi kapacitás megduplázása szakértők szerint mai áron mintegy 3-4 milliárd euróba kerülhet.

A kormányfő nem fejtette ki, hogy az áramtermelés bővítése pontosan milyen kapcsolatban áll a gázellátás zavarainak kiküszöbölésével. (A beszédéhez mellékelt anyag szerint ennek érdekében a földgáztárolást és a gázszállító vezetékeket kell fejleszteni, illetve egyes gázmezők esetén csökkenteni kell a bányajáradékot.) Gyurcsány Ferenc megoldásként egy szóval sem említette az energiatakarékosság ösztönzését. Tegnap sem az energetikai tárcától, sem a Magyar Energia Hivataltól nem kaptunk bővebb tájékoztatást az elhangzott elképzelésekről.

Azt még nem tudni: pontosan melyik cég és mikor húzná fel a "második Paksot". Ám az már korábban számos fórumon elhangzott, hogy ilyen előkészítő munkát az MVM végez. Lengyel Gyula, az MVM elnöke ezt lapunknak a miniszterelnöki bejelentés kapcsán is megerősítette. Felhívta a figyelmet, hogy a parlament által tavaly elfogadott energiapolitika Magyarország jövőbeni energiarendszerének részeként tekint az atomerőműre. Az MVM-en belül Teller-projekt néven fut a különböző bővítési lehetőségek szakmai vizsgálata. Szerinte a megvalósításhoz szükséges mintegy tíz év múlva Pakson gazdaságosan kezdhetne üzemelni az új, a piacon kapható egyik legnagyobb, 1600 MW-os blokk. A jövő energiarendszerében ennek részint környezetvédelmi okokból, részint az alacsony költségek okán van helye - fejtette ki. Számára a januári gázellátási problémák felvetik annak szükségességét, hogy a gáz-, a szén- és az atomenergia korábban megfogalmazott kiegyensúlyozott arányán a gáz visszaszorításával némileg változtassanak. Ugyanakkor gázerőműre is lesz szükség, amelynek fejlesztését nem szabad tiltani.

Annak ellenére, hogy Lengyel Gyula szerint a kormány előtérbe helyezhet támogatott energiafajtákat - ő ide sorolná az atomenergiát is -, egy új atomblokkhoz az MVM-nek nem lenne szüksége semmiféle állami támogatásra sem tulajdonosi, sem áramár-szabályozói oldalon (az atomerőmű-létesítés és -működtetés biztonságának szigorú állami kontrollja mellett). Az MVM saját forrásból, piaci alapon is meg tudja valósítani azt - szögezte le. (Az meglátása szerint egyelőre nem időszerű, hogy ha a korábbi elképzeléseknek megfelelően az MVM-ről leválasztanák az országos vezetékhálózatot, lesz-e elegendő fedezet egy ekkora hitelhez.)
- Azt, hogy külső befektetőt vonjanak be a fejlesztéshez, nem zárta ugyan ki, de ezt "komolyan meg kell vizsgálni", mert akkor már más tulajdonosi érdekek is megjelennek - fogalmazott. Azt ugyanakkor lényegtelennek tartotta, hogy az MVM állami, avagy - a korábbi kormánytervek alapján - részben magántulajdonú társaságként valósítaná-e meg a tervet.

Azt a felvetést szakmaiatlannak ítélte, hogy egy ekkora bővítés által termelt áramhoz a kormánynak valami módon szükséges-e garantálnia a fogyasztókat (például a lakosságot): úgy vélte, a lakosság szabott árú ellátási kötelezettsége most is inkább veszteséget hoz a társaságnak, vagyis egy szabad piacon bizonyosan meg tudna élni az új blokk. Jelentősen javíthatna azonban a helyzeten, ha az üzembe helyezés időszakában az új blokk már nemcsak a magyar, hanem egy jól működő térségi piacon értékesíthetné az áramot - fogalmazott.

Habár elméletileg nem ellenzik az atomerőmű-építést, a lapunk által megkérdezett közgazdászok szerint komoly kérdéseket vet fel, hogy épp ilyen mértékű bővítés a legjobb megoldás-e az energiafüggőség enyhítésére. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója szerint a kormánynak az energiatermelés fejlesztése helyett inkább az energiahatékonysági beruházásokat kellene ösztönöznie, amiben nagyon nagyok a tartalékok. 2030-ig az elöregedő blokkok kiváltására és a várható igénynövekedés kielégítésére összesen 5-6 ezer MW új kapacitás kell. Ebbe meglátása szerint belefér egy 1500-2000 MW-os új atomerőművi blokk is. Ám ehhez nagy szükség van a térségi piacra: komoly keresletet elsősorban a balkáni országokban vár. Ugyanakkor nagyon reméli, hogy egy ilyen fejlesztést az elvi támogatáson túl nem az állam valósít meg: nagy magántársaságoknak, mint a német E.ON-nak vagy - RWE-nek (ide sorolandó a francia állami EdF Suez is) már kész balkáni atomerőmű-építési terveik vannak: egy paksi bővítés hasznosságáról csak ebbe a képbe helyezve lehet dönteni - vélekedik. Mivel a különböző tüzelőanyag-fajtákkal egymással összevethetetlen áramfajták állíthatók elő, szerinte hamis az az érv, hogy az atomerőmű a legolcsóbb.

Habár elvileg szintén nem veti el az atomerőmű-bővítést, Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője attól tart, hogy az MVM beruházásában megépülő új blokk árát a végén a hazai adófizetőknek kell majd megfizetniük. - A négy-öt 4-es metróberuházás árát kitevő fejlesztést a már most is a fizetésképtelenség határán lévő állami büdzsé nem feltétlenül bírná el - állítja. Romániában egy most átadandó atomerőmű építésébe nemhogy magánbefektetőket, hanem egyenesen fogyasztókat vontak be, az ott termelt áram garantált átvételét biztosítandó. Ő is nagyon fontosnak nevezte a térségi piac kialakulását, amelynek egyelőre számos akadályát látja.

Egyikük sem tagadta, hogy miközben az állam nem támogatja gázerőművek építését, a befektetők eddig elsősorban ilyen elképzeléseket jelentettek be. Kaderják Péter megfogalmazása szerint viszont ha ezek esetleg nem bírnák a versenyt, és tönkremennének, az nem jelentene akkora veszélyt a költségvetésre, mint egy hasonló helyzet egy államhoz közel álló atomerőmű esetében.

A paksi atomerőmű belülről