A forint tegnap ismét gyengült a budapesti bankközi devizapiacon: nem sokkal tíz óra után már több mint 303,7 forintot is adtak egy euróért, azaz a magyar fizetőeszköz ismét meszsze átlendül a lélektaninak tartott határon, úgy, hogy a nyitás utáni időszakban még 298 közelében kötöttek üzleteket. A helyzet kora délután tovább romlott, olyannyira, hogy fél kettő környékén 304,76-tal újabb negatív rekord született, ami ismét nagyon kellemetlenül érinti a devizahiteleseket. A forint helyzete a svájci frankkal szemben sem sokkal jobb: a kurzus a 204-es szint közelében mozgott.

Az elemzők továbbra is a régiós piacokon tapasztalható helyzettel magyarázzák a fejleményeket. A kockázatvállalási hajlandóság változatlanul alacsony, a térség egészére vonatkozó recessziós jelek sem nyugtatják meg a befektetőket. A Raiffeisen Bank elemzői szerint ma ott tart a piac, hogy nagyon magasra teszik annak valószínűségét, hogy a kelet-közép-európai és kelet-európai országok egyike "csődöt jelent". Ehhez az is hozzá tartozik, hogy az előző hét második felében több környező országban publikált makrogazdasági mutatók sem győzték meg ennek ellenkezőjéről a befektetőket.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a helyzet érdekes, mert a feltörekvő piacokon belül csak régiónkra jellemző a most tapasztalható gyengülés. Ez pedig szerinte is azzal magyarázható, hogy nagyon gyászosak az európai növekedési kilátások, s ez hatványozottan nyomja rá bélyegét a kelet-közép-európai országok devizáira. A piacot a lengyel cégek opciós, fedezeti ügyletei körül kialakult bizonytalanságok sem segítik - korábban rengeteg ilyen üzlet született, amelyek most komoly veszteségeket "termelnek", s ennek egyáltalán nem örülnek a befektetők. Magyarországon a devizahitelek hatalmas állománya miatt nagyon kicsi a mozgástér, sokkal kisebb, mint Lengyelországban és Csehországban.

Ezzel együtt nem a forint teljesített a legrosszabbul: a zloty tegnap közel négyszázalékos leértékelődést produkált, a forint a cseh koronához hasonlóan kétszázalékos veszteséget szedett össze. A Bloomberg adatai szerint akkor sem a forint a legnagyobb vesztes, ha az év elejétől nézzük a fejleményeket: azóta a zloty több mint 13,5 százalékkal ér kevesebbet, míg a forint "csupán" 12,6 százalékos mínuszban van. Ez azonban aligha boldogítja a devizahitelek tulajdonosait.

Piaci körök szerint a magyar kormány válságkezelő programjának hétfői ismertetése nem lesz különösebb hatással az árfolyamok alakulására - tegnap nem is volt. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által ismertetettek lényege ugyanis már korábban kiszivárgott, legfeljebb a költségvetési hiánycél esetleges módosítása alakíthatta volna az árfolyamot. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hiányt három százalék alatt tartják, ez pedig megfelel a várakozásoknak.

Kondrát Zsolt szerint egyelőre nem látszik az, hogy megtörne a gyengülő trend, csupán korrekciók vannak, s ha ez így megy tovább, előbb-utóbb lépniük kell valamit a honi pénzügyi szervezeteknek. A gond az, hogy eszközállományuk nagyon "vékonynak" tűnik.

Simor András, a jegybank elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón mindenesetre arról beszélt: a jegybanknak megvannak az eszközei arra, hogy beavatkozzon a forint árfolyamának alakulásába. Ám az MNB szerint nem feltétlenül a gyenge árfolyammal van a baj - a nemzeti banknak továbbra sincs ugyanis árfolyamcélja, a forint mozgása számára inflációs szempontból, illetve a pénzügyi stabilitás miatt fontos. E két szempontot a kamatdöntéseknél vizsgálják - a kamatszint pedig (természetesen) hat az inflációra is. A jegybankelnök problémának az árfolyam gyors mozgását (a volatilitást) nevezte. A gazdaság ugyanis - emelte ki - képes alkalmazkodni a forint bármilyen árfolyamához, ám ehhez idő kell. A gyors, hirtelen változások nagyobb megterhelést jelentenek. A mostani nehéz időkben pedig, amikor egyébként is számos gazdasági változáshoz kell alkalmazkodni, egy ilyen nagyobb megterhelés még nagyobb probléma - hangsúlyozta Simor András.