Ki mit nem látott előre?
A roosevelti New Dealt idéző kérdésre igazi, egységes válasz nem született, de számosan felvetették: az uniónak a belső piac védelmében és a protekcionizmus ellen kellene fellépnie, a gyakorlatba is át kellene ültetnie mindazt, amiről most sok szó esik, hogy a válságot fel kellene használni a szerkezetváltásra, a tudásalapú, környezettudatos gazdaság fejlesztésére. Ám ennek kevés jele van.
Az ülésen Joaquín Almunia pénzügyi biztos azt mondta: a gazdasági válság súlyosságát nem lehetett előre látni, s most az a cél, hogy a szerződések rugalmas értelmezésével az unió kikecmeregjen a krízisből, majd a tagországok mihamarabb térjenek vissza a kiegyensúlyozott költségvetési politikához. "Úgynevezett" szakértőket bírálva megjegyezte: az euróövezet szétesésének valószínűsége nulla.
Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet - Almunia után szólva - arra emlékeztetett, hogy például a jegybankok jegybankja, a bázeli Elszámolási Bank is már 2006- 2007 során figyelmeztetett a nemzetközi pénzügyi egyensúlytalanság okozta robbanásközeli feszültségre. Az európai jegybankelnök a megbomlott pénzügyi, makrogazdasági és pénzügyi irányítási egyensúly helyreállítását sürgette.
A szocialisták álláspontját ismertető Herczog Edit európai képviselő azt hangoztatta, hogy mindeközben nem kéne megfeledkezni az emberekről: a foglalkoztatás, a foglalkoztathatóság javítása elsőrendű fontosságú. Az Európai Szociális Alap eszközeinek mozgósítását sürgette, illetve szorgalmazta az élethoszszig tartó tanulás, az innováció, a kutatás-fejlesztés európai politikáinak a hatékonyabb támogatását.
