Az újabb ötéves bizottsági elnöki megbízatásért küzdő José Manuel Barroso tegnap hoszszasan magasztalta a francia hozzájárulást az európai törekvésekhez, a válságból kivezető út megtalálásához, s csak nagyon-nagyon érintőlegesen hozta szóba, hogy az általa vezetett testület versenyhatósági részlege aggodalmát fejezte ki a francia autóiparnak nyújtott állami támogatás miatt. A napokban a párizsi kiszivárogtatások arról is szóltak, hogy a kormányzat előírná a Peugeot-Citroennek és a Renault-nak, hogy csak francia beszállítóktól rendelhet alkatrészeket. Ám Fillon kormányfő tegnap Brüsszelben kifejtette: erről szó sincs, csupán az a feltétele a hatmilliárd euró hitelnek, hogy gyárakat nem zárhatnak be, s a munkahelyeket meg kell őrizni.

Egységben a erő - hangoztatta Fillon és Barroso, láthatólag nagy egyetértésben, miközben mindketten hálájukat fejezték ki a cseh elnökségnek, hogy március elsejére összehívta az informális csúcstalálkozót a protekcionizmus veszélyének elhárítására. Fillon szerint jobb lenne egységes európai autóipari támogatási formulában megegyezni, előtérbe helyezve a környezetvédelmi szempontokat. De hozzátette: a francia tervről vita zajlik, de bizonyíték nincs rá, hogy Párizs mások hátrányára próbálná segíteni a fontos iparágat. Sőt, minthogy az említett gyárak Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Spanyolországban és Nagy-Britanniában is készítenek járműveket, elég nehéz lenne azzal érvelni, hogy a francia lépés Európa-ellenes volna.

Eközben Írország az első uniós tagállam, amely gyakorlatilag államosította bankrendszerét. A két legnagyobb ír bank, az Allied Irish Banks és a Bank of Ireland összesen hétmilliárd euró tőkét kapott, miközben mind az Egyesült Államok, mind az unió többi érintett tagországa még töpreng, mi is volna a legjobb megoldás. Olyannyira, hogy Belgiumban - ahol egyébként a decemberi, stagnálást feltételező előrejelzéshez képest immár kétszázalékos gazdasági visszaesésre számítanak - súlyos pénzügyi helyzet keletkezett, miután a Fortis Bank ötezer dühös kisrészvényesének többsége nemmel szavazott a pénzintézet egy részének őszi, hollandiai államosítására és a belga állami tulajdonba került üzletág eladására a francia BNP Paribasnak.

Az államosítást már nem lehet visszavonni, de kárpótlási perek tömege indulhat, miközben az állami költségvetésben is régen nem látott tetemes hiány keletkezik, s az amúgy is magas államadósság is megugrik. A belga államkötvények felára is emelkedik, mert a befektetők attól félnek, hogy a rossz eszközökkel rendelkező Fortis terhe az államra száll át.