Támogatják a büdzsé őreit
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnökjelöltje szerint a tanács legfontosabb feladata a fiskális politika iránti bizalom helyreállítása lesz. Mint mondta, az elmúlt évek laza költségvetési politikája vezetett odáig, hogy a nemzetközi szinten elfogadott maximum 40 százalékról 66-ra nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Ez egészen addig nem jelentett gondot, amíg a világ úszott az olcsó pénzben. Most azonban nyolcvan éve nem látott válság van, amiből lehetetlenség kivonni magunkat. Bár 2006-ban megkezdődött némi kiigazítás, az pusztán ahhoz volt elég, hogy az ország a pénzügyi válság kitörése után talpon tudott maradni. Hozzátette, az IMF-EU-Világbank-hitelcsomag abban segít, hogy az idén biztosítja a gazdaság és az államadósság finanszírozását, ám a problémák megoldását nem lehet a külföldtől várni.
Szerinte az országba vetett bizalom erősítése mellett olyan kiszámítható döntéshozatali keretet kell felállítani, amely a mindenkori kormányzatot költségvetési fegyelemre ösztönzi. Ha eddig lett volna ilyen, most nem itt tartanánk - tette hozzá. A Költségvetési Tanács feladata lesz az is, hogy makro- és fiskális becsléseivel, módszertani ajánlásaival új minőségi szintre emelje és átláthatóvá tegye a büdzsét.
Oblath Gábor szerint a magyar költségvetés másik legnagyobb gondja az, hogy prociklikus, azaz jó időben erősíti a folyamatokat, rossz időben rontja, így aztán nincs eszköz a hanyatlás enyhítésére. Ráadásul a rövid távú célok bizonyulnak elsődleges szempontnak. Török Ádám szerint a tanács a horgony szerepét szeretné betölteni a költségvetési politikában.
A költségvetési bizottság egyhangúan támogatta a jelölteket, és a pártok politikusai közölték: a frakcióik is ezen az állásponton vannak, így nem lesz akadálya a kinevezésüknek.
Kérdeztek, feleltek
Kóka János (SZDSZ) azt javasolta, hogy a tanács ne az év közepén, hanem még az első negyedévben álljon fel. Kopits György azt válaszolta, hogy ez nem ennyire egyszerű, hiszen a munkatársakat pályáztatni kell, felmondási idők vannak, és egyáltalán nem jó egy komoly intézményt ilyen rövid idő alatt összerántani. Kóka nemtetszésének adott hangot, mondván: ha nem akarunk úrrá lenni a helyzeten - ami a politikában látszik -, akkor felesleges a tanács is. Kovács Tibor (MSZP) szerint miközben mindenki a költségvetési politikát kárhoztatja, kevés szó esik a monetáris politikáról. Úgy tűnik, mintha azon a területen csupa jó döntés születne - mondta. Kóka erre azt válaszolta: bár Kopits és Oblath a jegybank monetáris tanácsának tagjai, most nem abban a minőségükben jelentek meg, tehát nem elegáns ottani szerepüket szóba hozni. Kopits azért válaszolt. Mint mondta, az októberi háromszázalékos alapkamat-emeléskor például semmi egyebet nem tehettek volna. Azon a napon már nem volt szempont az inflációs cél, hiszen amikor támadják a forintot, védekezni kell. Oblath szerint a magyar költségvetési politika komolyan korlátozza az MNB mozgásterét. Nem azzal, amiket meghirdet, hanem azzal, hogy a valóságban teljesen más történik.
