Durva ütközések az autómentés miatt
Csak semmi protekcionizmus, európaiak vagyunk - mondják kétségbeesetten Brüsszelben, ahol némely nemzeti intézkedések nagy aggodalmat keltenek. A franciák kerültek most a figyelem homlokterébe, miután Sarkozy elnök meghirdette az autóiparnak szánt hatmilliárd eurós tervet. A PSA Peugeot Citroen és a Renault a segítség fejében nem viheti ki a termelést Franciaországból, nem bocsáthat el dolgozókat, viszont kedvezményes, hatszázalékos kamatra kap hitelt öt évre. Christine Lagarde gazdasági és Bruno Le Maire európai miniszter a leghatározottabban elutasítja a kereskedelmi elzárkózás vádját, s leszögezi, folyamatosan tartja a kapcsolatot az Európai Bizottsággal. Párizs célja, mondta Lagarde, nem egyéb, mint hogy az ipart életben és az országban tartsa, de a kormányzat például nem vetemedne olyasmire, mint az amerikaiak vagy más uniós államok, hogy szorgalmazná a saját termékek vásárlását.
A bizottság azonban aggódik, sőt Németország is. Berlinben Merkel kancellár szerdán délután szükségesnek tartotta leszögezni, hogy minden ország szeretne törődni az autóiparával, mindenki szeretné megőrizni a munkahelyeket, ám a tagállamoknak be kell tartaniuk az uniós jogszabályokat. A belga vendég, Van Rompuy kormányfő sietve hozzátette: ma találkozik Brüsszelben Fillon francia kormányfővel, akinek ő is értésre adja kormánya fenntartásait. Belgiumban Opeleket, Volkswageneket, Fordokat és Volvókat gyártanak.
Brüsszelben Fillon csütörtökön találkozik José Manuel Barroso bizottsági elnökkel is, aki szerdán maga is hosszasan beszélt a protekcionizmus veszélyeiről, hogy az egymást gyengítő nemzeti intézkedések milyen veszélyes, lefelé tartó spirálba kényszeríthetik az uniós gazdaságokat. Ám a franciák nincsenek egyedül: uniószerte foglalkoznak a "végy hazait" módszerétől a külföldi munkavállalók kirekesztésén át az autóvásárlók megsegítéséig számos ötlettel.
A cseh elnökség most elszánta magát: megelőzendő egy Sarkozy-Merkel közös levélnek a nyilvánosságra hozatalát, még a hét elején bejelentette, február vége előtt informális és rendkívüli csúcstalálkozót szervez. Így esett aztán a választás március elsejére, vasárnapra. Az elfoglalt állam- és kormányfők csak ekkor érnek rá. A téma: a protekcionizmus, illetve a pénzügyi válság kezelése, ideértve a bankok rossz állományának elkülönítését. A csúcsra azonban rákényszerültek a csehek, miután a decemberrel zárult fél év francia elnöksége folyamatosan nyomás alatt tartotta őket. Nem elég aktívak, mondják Párizsban. Ahol viszont a szókimondó Klaus cseh elnök tegnap közölte: nem kell hiperaktívnak lennie az unió elnökségét adó ország diplomáciájának, s arra sem kell törekednie, hogy dirigáljon meg ellenőrizzen. A kétségkívül sikeres francia elnökség idején Sarkozyre mondták: fáradhatatlanul nyüzsög, s hogy legszívesebben maradna az unió elnöke még hosszú ideig.
A tényleges e félévi EU-elnök, Topolánek cseh kormányfő diplomatikusabb, de nem rejti véka alá véleményét, s a márciusi csúcsot lényegében a franciák visszaszorítására hívta össze. Sőt, tegnap azt is bejelentette, hogy májusban Prágában újabb csúcs lesz, a foglalkoztatási kérdések megvitatására. Azaz kezdenek a csehek is hiperaktívvá válni. A bizottság sem nézi ezt tétlenül. Barroso - Topolánek társaságában - szorgalmazta a lépések összehangolását, s ebben iránymutatást ígért. A márciusi csúcs előtt kapja meg Barroso azt a jelentést, amelyet a tekintélyes közgazdász, De Larosiére készít a pénzügyi felügyeletekről. Február 18-án értékelik a tagországok konvergenciaprogramjait, abban a reményben, hogy a gazdasági élénkítés hiány- és adósságnövelő hatásait középtávon megszüntethetik. Topolánek azt mondta, minél előbb visszatérnek a tagországok a stabilitási paktum kritériumai közé, annál jobb. De az e heti pénzügyminiszteri találkozón kiderült: a csehek által szorgalmazott 2012-es dátum senkinek sem tetszik.
Március 19-én megrendezik a "rendes" európai csúcstalálkozót, április elején a G20-ak londoni összejövetelét. A bizottság még adós a fedezeti alapok, a magántőke-befektetések, a banki felső vezetői jövedelmek szabályozására vonatkozó ajánlásokkal, és most gyorsan ki kell dolgoznia a "mérgezett" banki eszközök elkülönítésére, értékelésére is az egységes uniós útmutatást. A tagországokkal egyetértésben átdolgozzák a szociális alap programjait is, hogy a munkanélkülivé válókat, az átképzést, a munkahelyek megőrzését hatékonyabban segíteni tudják.
Barroso - aki láthatóan nem vett tudomást arról a kedden kiderült tényről, hogy a január végén kiosztásra ítélt ötmilliárd euró valójában nem áll rendelkezésre - örvendve beszélt az információs technológiai és energiahálózati fejlesztésekről is. Leszögezte, a kétszázmilliárd eurós élénkítési tervvel és a bankmentő akciókkal együtt az unióban már hatszázmilliárd eurót költöttek el a válság kezelésére. A hatás azonban nem azonnali, s az intézkedéseket uniós keretbe is kéne illeszteni.
Ellentétben tehát a költségvetésekkel, szavakban bizonyosan nem lesz hiány a következő hónapokban csúcsra járatott Európai Unióban.
