Népszerűtlen sikerszakma
Miközben a fiatalok órákat töltenek a számítógép előtt, s a szülőknek az az érzésük, hogy velükszületett ismeretekkel rendelkeznek, kongatja a vészharangot a hazai informatikai szakma. A cégek szerint a leendő informatikai zsenik felnőtt korukra felszívódnak: egyre kevesebben jelentkeznek az IT mérnöki szakokra. Annak ellenére, hogy az egyetemisták már tanulmányaik mellett jól fizető munkát találnak, a diplomásoknak pedig szép fizetést és izgalmas életet garantálnak az informatikai cégek.
- Az, aki egy IT-vállalatnál dolgozik, nemcsak jól keres és remek körülmények között dolgozik, hanem izgalmas, akár külföldi karrier várományosa. Mégis, 4000 olyan álláshirdetést találtunk, amely hosszabb ideje ismétlődik, azaz az állásokat nem töltötték be. Tekintettel arra, hogy egy pozíciót több helyen, párhuzamosan kínálnak, ez mintegy ezer betöltetlen állást jelent - mondja Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke. - Sokszor és büszkén hangoztatott tény, hogy az IT-szektor Magyarországon a bruttó nemzeti össztermék tíz százalékát termeli meg. Ezt az eredményt veszélyezteti a széles körben érzékelhető szakemberhiány. Csak az utóbbi 6-7 évben tíz feletti volt azoknak az informatikai cégeknek a száma, amelyek fejlesztőközpontjuk felépítéséhez más helyszínt kerestek, mert nem látták biztosítottnak, hogy pár száz tagú fejlesztői csapatukat belátható időn belül kialakítsák, hazai szakemberekből - folytatta a Freesoft Nyrt. vezetőjeként is dolgozó szakember. Köztük volt a hazai NavNGo, de az amerikai Oracle és az Intel is nézelődött. - Egy-egy ilyen beruházás komolyan lendítene a hazai gazdaságon - hívják fel a figyelmet a szakemberek.
Az IVSZ tagvállalatai szerint jelenleg kétszer annyi informatikus tudna elhelyezkedni, mint amennyit az oktatási rendszer ad az ágazatnak. A szakemberhiány tehát csak súlyosbodni fog: emiatt informatikai cégek kénytelenek jelentős projektek határidejét módosítani, túlterhelt munkatársakkal dolgozni, esetenként jelentős nemzetközi megbízásokról lemondani, így versenyképességüket rontani.
Mivel egyre kevesebben jelentkeznek ezekre a szakokra, az IVSZ a 15-18 évesek körében indít kampányt a műszaki szakmák népszerűsítése érdekében. - Szeretnénk a szülőkhöz is szólni, akik közül sokan azt hiszik, hogy az informatikusok elvarázsolt, maguknak való emberek, miközben egy jól képzett IT-mérnök öltönyben jár és a legjobb helyeken fordul meg. Ráadásul könynyebben talál állást, mint mondjuk a jogász lányom, aki két éve végzett, és keresete igencsak távol áll attól, amit jó egzisztenciának mondhatnánk - meséli a szakember, aki hozzáteszi: a képzéseken is javítani kell.
A jó helyen végzettek hamar találnak állást, ugyanakkor vannak olyan főiskolák is, ahová a pontszámok alapján hármas érettségi átlaggal is be lehet kerülni. Márpedig ehhez a szakmához ez biztosan nem elég. A műszaki szakokról kikerülő pályakezdők jelentős részének a nyelvtudása is gyatra, nem tudnak megtartani egy angol nyelvű előadást, így már a felvételi elbeszélgetésen elbuknak.
Az IT-cégek vezetői a középfokú oktatásban látják a hosszú távú megoldást. Szerintük sehova sem vezet, hogy összevonják a természettudományos tárgyakat, s hogy van köztük olyan is, amelyet a négyéves középiskolának csak az első két évében oktatnak.
- Meg kell szűnnie annak az anomáliának, hogy egy sikerszakmában nincs elegendő képzett munkaerő. Megszólítjuk a 15-18 éves korosztályt, az úgynevezett Y generációt, s mindazokat, akik a pályaválasztásban segítik őket - ismerteti a terveket Keresztesi János. Blogok, fórumok és más internetes eszközök révén akarják bemutatni a a fiataloknak: "cool" dolog informatikai területen dolgozni. A kampány azonban, ha sikeres is, csak 5-6 év múlva éreztetheti hatását. Addig is, mivel a hazai munkaerőhiány miatt felértékelődtek a szakemberek, a már külföldön elhelyezkedett mérnökök tucatjai érkeznek haza, mert itthon már többet lehet keresni, mint a fejlett országokban.
