A 700 milliárdos öszszeg az adminisztrációváltáskor megmaradt 350 milliárdos részét egy vésztartalék kivételével felhasználják: 100-200 milliárdot kapnak a bankok, 100 milliárdos összeghatárig a kincstár beszáll a szövetségi tartalékbank, a Fed a fogyasztói hitelfolyam élénkítését szolgáló erőfeszítéseibe, 50 milliárd pedig a jelzálogkölcsön túlvállalt törlesztőrészleteivel fenyegetett háztulajdonosok megsegítését szolgálja. Mintegy 8 millió háztartást fenyeget a zálogjog érvényesítése az elkövetkező négy évben Amerikában.

A bankoknak az őszi programmal ellentétben képesnek kell lenniük a hitelfolyósításra, kötelezettséget is kell vállalniuk erre, nem ülhetnek rá a pénzre. A feltőkésítés elsőbbségi részvényekkel történik. A "mérgezett papírok" felvásárlására "rossz" bankot hoznak létre. Az őszi csomaghoz képest jelentősen új elemként ugyanis bevonják ebbe a magánszférát is, így az alapba 500-1000 milliárd dollár kerülhet. A kulcskérdés eddig is a felvásárlási ár volt, és most a pénzügyi tárca ebben akarja megosztani a felelősséget a privát szektorral. A most meghirdetett, összesen akár kétezermilliárd dollárt is elérő csomagból a legnagyobb összeg a jegybank szerepét betöltő Fed fogyasztási és vállalkozói hiteleket segítő programjára jut.

Eközben a szenátus jóváhagyta a most éppen 838 milliárd dolláros élénkítőcsomagot, amelytől a jövő év végéig 3-4 millió álláshely megtartását, illetve létrehozását várják. A szenátusban elfogadott szöveg most egyeztetésre kerül a képviselőházzal, amely korábban különböző verziót hagyott jóvá.