Újrarajzolta az Obama-kormány az őszi, még elődje által a kongresszusban elfogadtatott 700 milliárd dolláros, elsősorban bankmentő csomagot. Az elképzelés lényegét Timothy Geithner pénzügyminiszter ismertette. A 700 milliárdos öszszeg az adminisztrációváltáskor megmaradt 350 milliárdos részét egy vésztartalék kivételével felhasználják: 100-200 milliárdot kapnak a bankok, 100 milliárdos összeghatárig a kincstár beszáll a szövetségi tartalékbank, a Fed a fogyasztói hitelfolyam élénkítését szolgáló erőfeszítéseibe, 50 milliárd pedig a jelzálogkölcsön túlvállalt törlesztőrészleteivel fenyegetett háztulajdonosok megsegítését szolgálja. Mintegy 8 millió háztartást fenyeget a zálogjog érvényesítése az elkövetkező négy évben Amerikában.

A bankokat ugyanakkor a őszi programmal ellentétben - amelyből elsősorban a nyolc vezető pénzintézet profitált, egyes esetekben a kváziállamosítással felérő kormánybefolyásért cserébe - ezúttal vizsgálatnak vetik alá. Képesnek kell lenniük a hitelfolyósításra, sőt kötelezettséget kell vállalniuk erre, ezúttal nem ülhetnek rá a pénzre. Szabályozzák, hogy milyen akvizíciókba mehetnek bele, fizethetnek-e osztalékot.

A feltőkésítés átváltható elsőbbségi részvényekkel történik. Az eddigi verziókhoz képest új, de még nem kifejtett módon hozzák létre a "mérgezett papírok", a kétes értékű jelzáloghitel-származékok felvásárlására hivatott "rossz" bankot. Az őszi csomaghoz képest jelentősen új elemként ugyanis PPP-konstrukcióban bevonják ebbe a magánszférát is, így az alapba 500-1000 milliárd dollár kerülhet. A kulcskérdés eddig is a felvásárlási ár volt, és most a pénzügyi tárca ebben akarja megosztani a felelősséget a privát szektorral. Ha ugyanis túlfizetik a hiteltermékeket, amelyekre egyelőre a bankok ráültek, mert félnek veszteségként leírni őket, úgy az adófizetők járnak rosszul, ha viszont alul, akkor épp a megmenteni szánt bankok. Az RBC Capital Markets elemzése szerint az elkövetkező három-öt évben 1000 bank is fizetésképtelenné válhat; korábban ennek harmadát prognosztizálta csak. Végül a most meghirdetett, mindöszszesen akár kétezermilliárd dollárt is elérő csomagból a legnagyobb összeg a Fed fogyasztási és vállalkozói hiteleket segítő programjára jut.

Eközben a szenátus kedd délben - az előző napi ügyrendi szavazás után - a várakozásoknak megfelelően jóváhagyta a most éppen 838 milliárd dolláros főösszegű élénkítőcsomagot, amelytől a jövő év végéig 3-4 millió álláshely megtartását, illetve létrehozását várják. A szenátusban elfogadott szöveg most egyeztetésre kerül a képviselőházzal, amely korábban különböző verziót hagyott jóvá. Egyelőre bizonytalan, hogy a jogszabály még a mostani hosszú hétvége előtt Obama asztalára kerülhet-e, ahogy tervezték.

Brüsszel rossz helyről akart élénkíteni - nincs pénz a csövekre

Nem költhető el az az ötmilliárd euró, amelynek szétosztására az Európai Bizottság január végén tett javaslatot. Mint kiderült, az agrárbüdzsében tavaly megmaradt pénzt erre az évre nem lehet átvinni, ezért az EU végrehajtó testületének új finanszírozási javaslatot kell tennie. Ez önmagában is visszaveti a nemrégiben beharangozott, s a gazdasági és gázellátási válság ellen bevetni óhajtott tervek sorsát. Veres János elmondta: az uniós pénzügyminiszterek tegnapi ülésén a tagországok kevesellték a számukra elvileg kiosztott pénzt is. Magyarország a Szlovákia és Románia felé haladó gázvezetékekre csupán 55 millió eurót kapott, miközben nem jutott támogatás a magyar-horvát vezeték megépítésére. Ez pedig Magyarország számára elfogadhatatlan. Az ötmilliárdból 3,5 milliárd jutna egyébként energiaberuházásokra, ám ebből a keretből öt szén-dioxid-megkötő és
-tároló projektet is támogatna az EU, egyenként 250 millió euróval.

A tegnapi ülés után elmaradt az a nagy bejelentés is a banki eszközök kezeléséről, amellyel Almunia pénzügyi biztos szerint az EU meg akarta előzni az Egyesült Államokat. A pénzügyminiszterek elvi szempontokat rögzítettek: a tagországok szabadon dönthetnek, hogy rossz bankot hoznak-e létre a "mérgező" banki papírok elkülönítésére, vagy állami biztosítási sémát választanak. A lényeg, hogy ne sértsék a verseny- és állami támogatási szabályokat. A cél a hitelezési tevékenység, illetve a pénzügyi bizalom minél gyorsabb helyreállítása.

Márciusra maradt a kedvezményes áfa alkalmazhatóságának kérdése. Kovács László adóbiztos szerint az unióban meglehetősen kaotikus a helyzet, hogy mely országok alkalmazhatnak alacsonyabb áfát a nagy munkaigényű helyi szolgáltatásokra és azok mely körére. Ennek egységesítése is sürgető, ám a jelenlegi kedvezmények 2010 végén lejárnak. Ha vissza kell esetleg állítani a magasabb áfát, az csak növelné a munkanélküliséget. (Brüszszeli tudósítónktól)