Az irány ismét jó, viszont úgy tűnik, az ördög ez alkalommal is alaposan belekavarna az adószabályok részleteibe, ha netán a tegnap az Index internetes portálon kiszivárgott tervek valóra válnának. A megszellőztetett lépések gyakorlatilag a szeptemberben benyújtott, majd visszavont adócsomagban is szerepeltek, kivéve az áfaemelést. A kormány egyelőre nem tárgyalta a mostani adópakkot, erre várhatóan a héten kerül sor. Vagyis a tervek még bőven változhatnak, annál is inkább, mivel vélhetőleg a csomag munkabéreket érintő részleteit a szakszervezetek és, meglehet, a munkaadók sem hagyják majd szó nélkül. A politikailag hiperérzékeny ingatlanadóval kapcsolatos tervek jelentős változást vélhetőleg nem hoznának, s az is nagy kérdés, mit mond majd a parlament a régi-új csomagra.

A tervek Index által megszerzett verziója szerint egy sor változást már az idén, július elsejétől életbe léptetne a kormány, illetve a parlament. Így a második fél évben hat százalékponttal kisebb lenne a munkáltatók járulékterhe havi bruttó 143 ezer forintos munkabérig. Havi bruttó 200 ezres munkabérnél így 143 ezerig 25 százalékos tb-járulékot és egyszázalékos munkáltatói járulékot kellene fizetni, a bér 143 ezer forinton felüli részére pedig a mai 29, illetve 3 százalékos járulékterheket. Az nem derül ki az anyagból, hogy a járulékcsökkentés ellensúlyozásaként szánt tételes eho emelése és a rehabilitációs járulék megháromszorozása szintén most júliustól vagy csak januártól élne. Mindenesetre a ma munkavállalónként és havonta 1950 forintos eho 5100 forintra nőhet. A háromszoros rehabilitációs járulék (ami szintén szerepelt a szeptemberi tervek között) a 20 főnél többet foglalkoztató cégeket érintheti, ha nem alkalmaznak 20 munkavállalónként legalább egy csökkent munkaképességű embert.

Emellett fél évtől 3 százalékponttal, 23 százalékosra nőhet az áfakulcs, és 5 százalékponttal emelkedhetnek a jövedékiadó-szintek a szeszes italoknál, a dohánytermékeknél és az üzemanyagoknál egyaránt. Az elképzelés szerint az szja-rendszer is változna: az egyik verzió szerint a mai 1,7 milliós sávhatár emelkedne 2,2 milliósra, a másik verzió szerint a mértékek is változnának 19, illetve 38 százalékosra 2,2 milliós sávhatár mellett.

Azzal a feltételezéssel élve, hogy mindezt meglépik még az idén, lapunk számítása szerint a költségvetés több mint 40 milliárd forintot nyerhet 2009-ben. Jövőre pedig nagyjából szinten maradnak a büdzsé bevételei - számításaink szerint a 10 milliárdos plusztól a 40 milliárdos mínuszig sok minden elképzelhető. Vagyis annak ellenére, hogy 2010-ben következne a járulékok érdemi csökkentése, és a személyi jövedelemadóban a sávhatár hárommillió forintra emelkedne, a gazdaság egészét tekintve nem csökken majd az adóterhelés, egyeseknél lesz némi mérséklés, máshol pedig emelés. A 2009-es költségvetés esetében ez annyit jelenthet, hogy a recesszió miatt tátongó 200-250 milliárdos lyuk betömésére több mint 100 milliárd forintot kell még egyéb kiadáscsökkentés révén előteremteni a bejelentett 60 milliárdos megtakarításon és az adóintézkedéseken felül.

Mindazonáltal úgy tudjuk, a 2009-es évközi változtatásokról nincs egyetértés a kormányban, a pénzügyi tárca jobb szeretné, ha a módosításokkal vagy azok egy részével mégiscsak megvárnák 2010. január elsejét.

Ezzel együtt a szakértők szerint jó az irány: az adóterhelés egy részét a munkabérekről a fogyasztásra teszi át, vagyis az aktív, dolgozó emberek egy részének helyzetét teheti könnyebbé a készülő javaslat. - Az intézkedésekkel elsősorban a munkahelyek megtartását kell most elősegítenie a kormánynak. Erre alkalmas módszer a járulékok csökkentése. A kiszivárgott verzióban ugyanakkor csak korlátozott mérséklés szerepel. Ez nem csoda: anélkül, hogy a kiadáscsökkentéssel az adóterhek érdemi visszafogására teremtene lehetőséget a kormány, csak korlátozott hatásokat lehet elérni, illetve jelképes lépéseket lehet megtenni 2009-ben - mondja Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég elnöke.

A járulékcsökkentés havonta alkalmazottanként hétezer forinttal csökkentené önmagában a munkaadó kiadásait a 143 ezer vagy annál több forintot keresők esetében. Ezt azonban talán már az idén ellensúlyozná a magasabb eho és rehabilitációs járulék, vagyis a mérséklés fele, 3500-4000 forint maradna meg előnyként. Oszkó szerint ez jelképes csökkentés, de lényeges, mivel 2010-ben jönne a tervek szerint a minden bérkategóriára kiterjedő, jóval nagyobb pénzeket érintő járulékcsökkentés. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője viszont úgy véli, azzal, hogy elaprózzák a módosítások mértékét, és hogy a csökkentést rögtön a bérek növelésével ellensúlyozzák, jelentős könnyebbség nem várható, ez "csak maszatolásra" elég.Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára viszont azt mondja, ez több ezer embert foglalkoztató cégnél a havi fejenként jelentkező 4000 forintos csökkenés is szép summa. Márpedig manapság az ekkora cégek is meggondolják az egymilliós összegek kiadását is. A főtitkár inkább az áfa és a jövedéki adó emelésével kapcsolatban szkeptikus.

A lakosságnak ugyanis nincs több pénze fogyasztásra, a kiskereskedelmi forgalom csökken. Ebben a helyzetben pedig ha a szóban forgó három százalékponttal megemeli az árakat a kereskedő, valószínűleg kevesebbet vásárolnak majd az emberek. Vámos szerint így lesz, ahol emelik az árakat, máshol esetleg úgy döntenek, lenyelik a pluszterhet.

Hogy a magasabb forgalmi adó mennyiben jelentené majd a lakosság és mennyiben a cégek extra terhelését, nem tudni. S persze az is kérdéses, a csökkenő forgalom mellett mennyi lehet valójában az állam pluszbevétele a magasabb adókból.

Más kérdés a technikai megvalósíthatóság. Az áfakulcs és a jövedéki adó évközi emelésével nem lehet különösebben nagy gond, ilyen módosításra már volt is példa. Igaz, némi pluszköltséget okozhat majd ez a pénztárgépek átállításánál.

A járulékok és főleg a személyi jövedelemadó évközi módosítása már nagyobb adminisztrációs falat lesz, ha lesz. Ahhoz ugyanis át kell írni némileg a bérszámfejtő programokat, hogy a mai egykulcsos helyett kétkulcsos járulékszámításra legyenek alkalmasak.

S mivel az szja-tábla átírása esetleg negatívan is érintheti a kisbérűeket, visszamenőlegesen, 2009. január elsejétől nem lehet bevezetni. Vámosi-Nagy szerint elképzelhető olyan megoldás, hogy mindenki kiválaszthatná, melyik tábla alapján adózza le a második fél évet - persze ekkor a büdzsé bevételei is kevéssé tervezhetőek.

Oszkó úgy véli, az is megoldható, hogy külön számolják majd ki az első félévi és külön a második félévi jövedelmek után az adót. Mindenesetre az szja-bevallási szezon valószínűleg a szokásosnál is nagyobb őrületbe kergetné 2010-ben azokat a könyvelőket, akik még foglalkoznak ilyesmivel.

Azt, hogy a kiszivárgott tervek megvalósulása a munkáltatókon kívül kinek lenne jó és rossz, egyelőre nem lehet megmondani. A munkabérből élőknél a kiskeresetűek (havi 141 ezres bruttó bérig) adója emelkedne, ha a mai 18-ról 19 százalékra változna az alsó kulcs. Ráadásul a kedvezmények és adómentességek jó részét is elvennék 2010-ben, ami ugyan egyszerűsítené a rendszert, de sokak számára jelentene ez kevesebb pénzt. A nettó jövedelem a sávhatár kitolásával a havi bruttó 183 ezer forintos munkabérig nőne, ezen felül ismét negatívan hathatna a 36-ról 38-ra váltó magasabb adókulcs 2009-ben. A 2010-re tervezett módosítással, a hárommilliós sávhatárral viszont a jövedelmek meghatározó része már az alacsonyabb

kulccsal adózna, vagyis az átlag feletti jövedelmeknél is kedvezően hatna. Az persze itt is erősen befolyásolhatja egy-egy család jövedelmi helyzetét, hogy az őket megillető kedvezmények, mentességek miként változnak majd. A családi pótlék bruttósítása is az átlagosan és a felett keresők esetében jelenthet némi veszteséget. A cégek és vállalkozók adózása szintén nagyrészt a kedvezmények átírásán múlik 2010-ben. Ekkor névleg eltörölné ugyan a kormány a különadót, ám gyakorlatilag beolvasztaná azt a terhet a társasági nyereségadóba. Annak kulcsát ugyanis megemelné, és az adóalapot kiszélesítené a kedvezmények egy részének megvonásával. Vagyis a nyereséges cégek akár többet is fizethetnének, mint addig.

Megdolgoztathatja a kereskedőket az új adócsomag