Február és március a tavaszi műtrágyázás ideje. Bár a péti Nitrogénművekben, az ország egyetlen nitrogénműtrágya-gyártójánál több hónapos kényszerszünet után várhatóan csak a napokban kezdődik a gyártás, kemikáliából nincs hiány az országban. Becslések szerint az első fél évben a gazdák pénzhiány miatt az agronómiailag indokoltnál 40 százalékkal kevesebb műtrágyát használnak. Nem csak hazai, európai jelenségről van szó. Míg itthon a kemikáliák árai - tonnánként 70-80 ezer forintos szinten - változatlanul magasak, addig a kereskedők a francia és német piacon a napokban 20 százalékkal csökkentették az áraikat, hogy ösztönözzék a vásárlást. A gazdák már az őszi vetés előtt is kevés foszfor- és káliumműtrágyát szórtak a földekre. Többen azt mondták: a tavaszi, nitrogént tartalmazó kemikália beszerzéséről csak az utolsó pillanatban döntenek, sokan arra várnak, hogy a visszaeső kereslet miatt csökkennek az árak.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a héten öszszegzi felmérését, amellyel tagjaik tavaszi műtrágyázási szándékairól akarnak képet kapni. Tóth István titkár elmondta: a beérkezett válaszokból kiderül, hogy a gazdák többsége különböző indokkal visszafogja az idei műtrágyakiadásait. Akinek a magtára még eladatlan gabonával van tele, nem is érdekelt abban, hogy megfelelő műtrágyázás után esetleg bő terméssel rontsa saját értékesítési esélyeit. Másként fogalmazva: a gazdák egy része most - a pénzügyi nehézségeik, hitelválság közepette - számol, s szeretné a termés mennyiségét olyan szinten beállítani, hogy ezzel viszonylag magas árszinten tarthassa az ótermésű gabonát. Az már más kérdés, hogy a most elspórolt nitrogén az aszályos nyáron nagyon is hiányozhat a gabonának.

Az elmúlt években egyre kevesebb műtrágyát vásároltak a hazai gazdálkodók. Két évtized alatt a hatóanyagban számított felhasználás feleződött, harmadolódott. Tavaly a terményárak emelkedése némi változást hozott, mert a gazdáknak ismét jutott pénzük a kemikáliákra is. Nem sokáig örülhettek azonban gyártók és kereskedők. A mostani termesztési szezonban a megfeleződő, harmadolódó terményfelvásárlási árak és a közben megdráguló műtrágya miatt hatóanyagtól függően 30-40 százalékkal kevesebbet vásárolnak a termelők.

Buvár Géza, a nádudvari székhelyű KITE Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy az első fél évben általában 100-110 ezer tonna műtrágyát szoktak értékesíteni, idén ennél kevesebbre, 80-90 ezer tonnára számítanak, ebből 25 ezer tonnát hoznak Pétről. A termelőknek szállított műtrágya többségével csak a termés betakarítása után számolnak el. A visszafogottabb műtrágyázás miatt az országban mennyiségi hiányról nem lehet szó. Az azonban a megkésett péti gyártásindulás miatt előfordulhat, hogy egyes régiókba nem ér el időben a fontos kemikália. Ahogy a legtöbb nagy forgalmazó, úgy a KITE sem csak a hazai gyártású műtrágyára alapoz. A hazai műtrágya-kereskedelem legnagyobb szereplője 30 százalékos részesedéssel a bábolnai székhelyű IKR. Pét mellett a szlovák vágsellyei Dusko művektől is vásárol műtrágyát, de hoz be keletről is. A nagyok között a legkisebb, az évente negyedmillió tonna műtrágyát értékesítő, osztrák tulajdonban lévő Linzer Agro Trade Hungary Kft., amely mögött a linzi műtrágyagyár áll, nemcsak a piacot színesíti, hanem igyekszik bővíteni partnerkörét.

Bár már javában folyik a műtrágyázás, és Péten még nem indult meg a termelés, de Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara (MA) elnöke sem tud ellátási zavarról. Hasonlóan vélekedett Szabó Miklós, a műtrágya értékesítésére szakosodott Tranzitker Zrt. vezérigazgatója is. Szerinte bőven van lengyel, román, ukrán, orosz, osztrák, szlovák készítmény. A külföldiek egy része olcsóbb is, mint a magyar, mert az ottani gyárak esetenként olcsóbb gázból készítették a kemikáliát.

Műtrágyarakodás egy nagykereskedőnél